Mit jelent számotokra a karácsony? Mi fontos számotokra ilyenkor? Milyennek látjátok ilyenkor az embereket?

Számomra olyan napokat, amikor végre el lehet szakadni a szokásos rohanástól, plusz minden egyébtől, ami vele jár, és azokra a dolgokra figyelni, ami sokkal több figyelmet érdemelne a mindennapokban is.

Próbál mindenki arra törekedni, hogy neki is és másnak is kellemesen teljenek az ünnepek, örömet szereznek másoknak, próbalják minél boldogabbá es meghittebbé tenni ezt az időszakot.

Amit látok a környezetemben, hogy sokan a tökéletességre fektetik a hangsúlyt, túlvállalják magukat, az ünnepi hangulatot próbálják innen-onnan megteremteni (kinek mi a hagyomány), de valahol az a sok teendő között útközben elvész.

Plusz.

Saját környezetemben sajnos azt tapasztaltam, hogy nincs meg a ráhangolódás, az Adventi időszak szinte "kihalt", mert mindenkit elárasztanak a mindennapi feladatok. Így kb. mire odaérünk, van pár napja az embernek "karácsonyt teremteni".

Előző voltam.

Én pont a ráhangolódást szeretem legjobban.

Karácsonyi dolgokat hallgatni, tervezni a menüt, a sütiket, az ajándékokat. Venni 1 héttel karácsony előtt egy kis tojáslikőrt és szerecsendióval leöntve elkortyolgatni, amíg ajándékokat csomagolok és a háttérben megy a kedvenc filmem.

22-23-án nekikezdeni a nagy sütés-főzésnek. 24-én megnézni a szokásos dolgainkat a férjemmel - aki külföldi, így két hagyomány keveredik nálunk. Este játszani egy nagyot a cicánkkal és az új játékkal amit kapott, meg társasozni együtt.

Aztán meg az ünnepi 1-1.5 hét amikor totálisan lazulhatunk, mert kész minden kaja. Általában egész nap a hobbijainknak élünk, illetve együtt sétálunk, vacsizunk. Semmi kötelezőt nem csinálunk ekkor.

A családi jópofizást sikerül általában 1 napba belesűríteni, azért is mert anyósomék, akik mondjuk pont fantasztikus társaság, külföldiek.

Mondjuk idén nem is biztos, hogy összejövünk családilag, ami azért szomorú lenne, mert bármennyire idegeimre is megy a családom, azért évente párszor kibírható az a pár óra.

Most mondjuk az itthoni lazulás nem lesz ugyanolyan mint előtte, mert már március óta itthon vagyunk állandóan, így egy kicsit monoton, de ez legyen az ember legnagyobb problémája.

Pont ma mondtam a férjemnek, amikor el kellett mennünk nagyobb boltba, hogy örülök hogy idén online intéztünk majdnem mindent, olyan emberundorom van. Az emberek buták, figyelmetlenek, tolakodóak, bambák - a vírus nem változtatott ezen.

Nekem első sorban Jézus születésének ünnepét jelenti, ilyenkor előjönnek a régi, gyerekkori emlékeim, szeretem megajándékozni a családtagjaimat, feldíszíteni az egész házat és a kertet, kísérletezni “tipikus” karácsonyi ételekkel a világ különböző tájairól.

Én személy szerint ezt a két dolgot két külön ünnepnek tekintem.

Viszont attól az ömlengős, semmitmondó maszlagtól, amit a világ ilyenkor áraszt magából, egyszerűen hányingerem van.

Idén is kegyetlen nagy az infláció ebben az időszakban itthon. Rengeteg dolgot ilyenkor szándékosan adnak drágábban, mint egész évben, a postaköltségeket is alaposan felemelték. Mintha az ünnepekből akarnának nyerészkedni. Amikor pedig lecseng ez az időszak, a limitált, karácsonyi cuccokat úgy akciózzák le, mint a véres rongyot, és aprópénzért dobálják az ember után. Állítom, jobb utólag futni egy kört és válogatni, nem felelőtlenül, a pillanat hevében elverni egy csomó felesleges pénzt.

#12 #13 vagyok

Rossznak nem rossz.

A ráhangolódás hiányzik előtte.