Más is érzi néha úgy, hogy muszáj megjátszania magát az életben, különben ő jön ki rosszul egy adott helyzetben?

Általánosságban értem ezt, de írok példát, hogy értsétek. Mondjuk ha meghal egy rokonotok, nem omolhattok össze, tartanotok kell magatokat (ezt a munkahelyre értem, a főnökök, munkatársak előtt), különben rossz szemmel néznek rátok. Meg kell játszanotok, hogy minden rendben, miközben egyáltalán nincs semmi rendben. Ez egy megtörtént eset, velem történt úgy, hogy én jóban vagyok a munkatársakkal. És ne a munkára gondoljatok, azt természetesen rendesen elvégeztem, hanem a hangulatomra. Éreztem, hogy tartanom kell magam, nem lehetek szomorú, mert akkor én jövök ki rosszul a helyzetből.