Helyhez kötött temetés - pro vs. kontra?

Én ilyenekben konzervatív vagyok, de abból indulnék ki, hogy a leszármazottaimnak kell ezt eldönteniük. Ha szétszéledtek a világban, akkor nagy teher lenne nekik rendben tartatni egy sírt szülővárosunkban. Ha viszont itt élnek (legalább egyikük), akkor érthető, ha szeretnének egy sírt, ahová kijárhatnak.

Egyébként én ugyanabban a városban élek, ahol szüleim (és a testvérem is itt él). Nekem mindenképpen fontos lenne, hogy legyen egy sír, ahová kijárhatok hozzájuk.

Én például túrázni szeretek, kirándulni, legjobb az lenne, ha valahol az erdőben kapnék egy kis fát, vagy követ, szétszórnák a hamvaimat, lenne egy emlék táblám valahol, nem kell rajta legyen semmi nagy idézet meg semmi.

A temető nekem személytelen. És pont olyan mint az életünk. Mindenki költi rá a pénzt, azt mutatják ki tudja szebbé, díszesebbé tenni, miközben csak egy halom hulla fekszik egymás mellett összezsúfolva. Aztán ha már nem fizetnek akkor simán kihantolnak vagy rád temetnek mást.

De összességében ha meghalok nekem édes mindegy.

Kripta lenne a legjobb. :)) (nem cigányosra gondolom, hanem mint a régi nemesi családoknak)

Szeretnék régészeti lelet lenni.

De a temetőket is szeretem. Nekem a szétszórás a személytelen, csak egy marék hamu vagy, amit kidobnak és tényleg semmi nem marad, még egy fejfa sem a nevével...

Persze, akkor más, ha ez volt valakinek az utolsó kívánsága, mert valamiért kötődött oda, pl. hajózott és azért akarja, hogy hajóról szórják a folyóba.

Szerintem az a lényeg, hogy tartsuk tiszteletben mindenkinek ezt a ívánságát.