Titeket miért utálnak?

Nálam sajnos ott kezdődik a dolog, hogy rossz első benyomást keltek másokban. A korosztályomhoz képest csendesebb, visszafogottabb vagyok és nagyon könnyű zavarba hozni. Nagy társaságban, vagy csak mellettük elsétálva már zavarban vagyok. És bár "csak" zavarban vagyok (bocsi a sok szóismétlésért), az emberek elkönyvelnek engem valami bunkó csitrinek, pedig a valóságban nekem csak több idő kell ahhoz, hogy kinyíljak és feloldódjak.

Az emberek tévesen azt hiszik rólam, hogy arrogáns vagyok és lenézem őket, pedig ez messze áll a valóságtól.. Nagyon sokan félreértenek és elkönyvelnek valaminek, ami amúgy nem vagyok.

Ez már rettenetesen idegesít egy jó ideje, próbálok ellene tenni, eddig több-kevesebb sikerrel.. Bár lekopogom, mert eddig egyetemen inkább siker volt szerencsére. Remélem így is marad!

Én már többször hallottam magamról vissza, hogy flegma vagyok, és, hogy nem érdekel eléggé az, akivel beszélgetek.

Utóbbira annyi mentségem van, hogy ha valakivel jóban vagyok már egy ideje, akkor úgy állok hozzá, hogy bármikor bármit elmondhat - tehát ha rosszul érzi magát nem igazán érdeklődöm róla (pláne akkor nem, ha miután rákérdezek, hogy mi a baj semmi a válasz), hanem ha szeretné, akkor majd elmondhatja, és ott leszek neki.