Miért nem vagy elégedett az életeddel? Mi hiányzik?

Nekem az, hogy ha valamiért küzdök, akkor annak legyen eredménye. Olyan az életem, mintha mozdítanám a lábamat, akarnék lépni, de nem sikerülne, egyhelyben maradnék. Vagy mintha nyitnám ki a könyvet, erre az szétporladna, vagy összeragadnának a lapjai.

4 éve elhunyt Családtag, aki nevelt. Rákban, persze egyedül voltam mellette, senki se segített, még a hospice is alig.

Még ezt se hevertem ki teljesen (itt nemcsak a gyászról van szó), de azóta bármibe nyúlok, ott kaki van. Bármit tanulok otthon, képzést végzek el, azzal nem helyezkedek el, jogsit megcsináltam, de nem vagyok alkalmas a vezetésre, az autó el is lett adva (persze jelentős mennyiségű pénzt égettünk így el), sportolok, de gyengébb vagyok az átlagnál....

Párkapcsolat a kanyarban sincs, megélt élmények 0, lelkileg, idegileg totálisan tönkrementem.

Most épp próbálok munkahelyet váltani, szakmabelire - hosszú történet, máshol már olvashattátok tőlem, de konkrétan még a munkahelyváltás lenne a biztonságosabb lépés -, de totál esélytelen. Ezért tanultam végig a 2019-es, 2020-as nyarakat.

De pl. bringáztunk, 60 km után olyan fáradt voltam, hogy három felfelé lépéstől kifulladtam, amikor megálltunk és rosszul voltam a fáradtságtól. Ott pihentünk, a maradék 10 km valahogy sikerült. Másnap 30, a végére halott voltam. Kis lépcsőzéstől kifulladás. A combjaim 2-3 nap múlva még fáradtak voltak.

Mindezt úgy, hogy hónapok óta heti 3 órát sportolok. Néha többet is.

Egész egyszerűen elegem van abból, hogy az életem egy nagy sikertelenség, kudarc és szerencsétlenség, bárhova nyúlok.

Amim van, az még a Nagyszülőktől. Én azóta -3 millió forintot tudok felmutatni maximum.

Ma a vasútról az jutott eszembe, hogy vége lehetne az egésznek, csak túl lassúak ott a vonatok. Otthon maradt még fagyálló, arról az jut eszembe, hogy az íze állítólag tök jó legalább.