Miért olyan népszerűek a az ősmagyar, régi magyar keresztnevek?

Nem most lett divat ősmagyar nevet adni, tulajdonképpen a rendszerváltással kezdődött. Korábban ugye nem illett nemzetieskedni, internacionalizmus volt. Sokaknak fontos, hogy magyar neve legyen a gyereknek, és az igazi magyar nevek az ősmagyar nevek. Ha nem is törvényszerű, de esélyes, hogy az ilyen nevű gyerekek apukája, anyukája jobboldali emberke. Aztán egyre többen megismerték ezeket a neveket, és sokan úgy gondolják, az ő gyereküknek is ilyen különleges név kell.

Jelenleg pont abba a kategóriába tartoznak, hogy még épp nem tucatnevek (bár egy-kettőnél már rezeg a léc), de nem is totál ismeretlenek, hiszen beépültek a köztudatba.

Hála Istennek!

Minden népnek megvannak a saját neveik, az északi népeknek, a skótoknak, íreknek, németeknek, olaszoknak.

A magyarok adjanak szép magyar neveket a gyerekeiknek. Ez örömmel tölt el.

Szörényi Levente két unokája Szellő és Villő. Egyik név szebb, mint a másik. Mindkettő a legősibbek közül való, mert a természeti jelenségek megnevezéséből fakadnak. Villő - villám. Szellő - szél. Oszter Sándor unokája Hunor. De az Ajtony és az Árkos is visszatért, valamint a Vitéz utónév is.

A Csaba, Rezső, Kolos, Bulcsú, Botond, Zsombor, Tihamér, Csongor, Szabolcs, Levente, Lehel, Emőd, Etelka, Géza, Gyula, Huba, Zsombor ezelőtt is gyakori volt.

Ennek előtte évszázadokig bibliai, vagy a magyar királyok, királynők, szentek neve volt az általános: István, Gizella, Péter, Pál, Kristóf, László, Mária, Margit, Krisztián, Krisztina stb.

De azért még elég gyakori a Lakatos Dzsoni, Kovács Elvis, Bangó Ármándó.

A névadási szokásokban is vannak divathullámok. Mint mostanság az ősmagyar nevek vs. fonetikusan írt angol nevek.

Csak annyi a véleményem a témáról, hogy KÖNYÖRGÖM, NE LEGYEN TÖBB ANNA, HANNA, BENCE, MÁTÉ!

Az elmúlt évtizedekben minden évben ezeket a neveket adják a legtöbben az újszülöttjüknek.

Minden babát váró párnak olvasgatnia kellene a névadási statisztikát:

[link]

Azért ne legyenek illúzióink. Ha az ember utánakeres ilyen neveknek, akkor nem kevésnél derül ki, hogy eredetileg nem a magyarból származnak. A honfoglalás előtti nevek egy része ugyanúgy behatás volt, mint a kereszténynevek, csak máshonnan.

Például a Zoltán, amiről könnynen ki lehet találni, hogy a szultán címből jön, tehát közel keleti, arab eredetű név.

Ott van a Villő is. Ez egy újkeletű név, Kodálytól származik 1925 - ből.

"A villő szó a villőzés (régi magyar téltemető szokás) során énekelt versekben fordul elő. Valószínűleg a latin villus szóból ered, aminek a jelentése ’lomb’ – mivel a lányok villőzéskor fűzágakkal járták a falut –, és összefügghet a szlovák víla szóval is, amelynek jelentése ’tündér’.[2]"

Aztán van egy csomó török eredetű ősmagyar név is, mivel a törökök akkoriban vezető pozíciót töltöttek be a sztyeppén. Ilyen az Ajtony, Zsombor, Csongor, Géza, Gyula, Csaba, Koppány.

Némelyik: Rezső - Roger, Kolos - Klaus, Tihamér - Tihomir (szláv név), Etelke (az Attila női változata, ami gót eredetű név, apácskát jelent), Vitéz (szláv eredetű), Zétény (szláv eredetű).

Tehát ha már ezeket is ősmagyar neveknek tartjuk, akkor nem értem, hogy mi ez a nagy megkülömböztetés.

Néhány eredeti magyar név a nyelvészek szerint: Levente, Szabolcs, Bolcsú, Botond, Lehel, Emőd, Árkos.

Érdekes, hogy erre rá kell kérdezni.

Itt Szerbiában megvan az a 20-20 lány-fiú név amit minden generáció ad amióta világ a világ, senki sem azon csodálkozik miért lett ősszerb Stefan vagy Miloš.

Mert szép, és amikor elkezdtek újra divatba jönni, még ritkák is voltak. De aztán újra felkapták, és újra divat lett belőle.

Meg pl nem akarnak "nagyzolni", beérik egy szép, kedves, egyszerű, hagyományos névvel is. Meg pl lehet, hogy ők is ilyen névnek örülnének.