Mit tegyek, ha normális külsőt akarok, de egyik opció se jönne be és nem tudom, hogy mit tegyek?

Csak 16 vagy, egyáltalán nem biztos, hogy örökre ugyanígy fogsz kinézni. Nekem 20-21 évesen változott annyit a testem és az arcom, hogy végre normálisan nézek ki. Azelőtt én is formátlan voltam, nagy hasam volt, vastag lábaim és lapos fenekem, az arcom pedig pufi volt, mint egy gyereknek. Emellett még sz#rul is öltözködtem, bő, lógós ruhákat hordtam, mint egy öregasszony, a hajamat és a bőrömet sem tudtam normálisan ápolni, sminknek pedig a közelébe sem mentem.

Azóta kipróbáltam egy csomó féle ruhát, megtaláltam, hogy mi áll jól, miben érzem jól magam. Most sincs tökéletes testem, valószínűleg soha nem is lesz, de már az is sokat javít az összképen, ha nem hordok direkt olyan ruhákat, amik kiemelik az előnytelen részeket.

A hajamat megtanultam normálisan ápolni, előnyös stílusúra vágattam, már nem úgy néz ki, mint a szénaboglya. Utánanéztem a bőrproblémáimnak, beszereztem jó minőségű bőrápoló termékeket, így már ezzel sincs gondom.

Az arcom huszonévesen lett soványabb (csak úgy magától, nem fogytam), felnőttesebb, negtanultam sminkelni. Először csak itthonra próbáltam, teszteltem, hogy mennyi ideig bírja egy adott termék, hogy néz ki x óra után, nem kenem-e el véletlenül, nem folyik-e le, nem kopik-e le, mert nem akartam ezek miatt kellemetlen helyzetbe kerülni. Aztán amikor már volt tapasztalatom, akkor nyugodt szívvel viseltem a házon kívül is. Kipróbáltam többféle stílust, itt is rájöttem, hogy mi mennyire áll jól, nyilván ami nem tetszett, azt nem erőltettem.

Szóval azt tanácsolom, hogy csak simán figyelj oda magadra és legyél egészséges (táplálkozásra és mozgásra gondolok), a természet majd elintézi, hogy milyen alakod lesz a jövőben. Egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen, mint most, sokat változik később is a test. Próbálj ki többféle stílust, találd meg azt, ami jól áll rajtad és jól érzed magad benne.

Ami ennél fontosabb, az az, hogy fejezd be saját magad becsmérlését. Nem vagy "undorító", mások sem gondolják ezt rólad, akármit is hiszel. Kb óvodás szint felett az ember maximum lexarja azt, aki valami miatt nem tetszik neki, nem azzal foglalkozik, hogy ócsárolja az illetőt, még egy gondolatot sem pazarol rá. Viszont ha te így gondolsz magadra és ezt hangoztatod is, azzal még jobban elűzöd magad mellől az embereket, mint az állítólagos undorító külsőddel. Senkinek nincs kedve olyan emberekkel tölteni az idejét, akik folyamatosan csak siránkoznak, becsmérlik magukat, a dicséretet elutasítják, csak sajnálják magukat állandóan. Ha tényleg nem vagy megelégedve magaddal, akkor tegyél meg minden tőled telhetőt annak érdekében, hogy javíts a helyzeten. Ha már mindent megpróbáltál és még így sem tetszel magadnak, akkor lesz okod siránkozni.