Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Amikor elköltöztetek otthonról...

Amikor elköltöztetek otthonról (egyetemi, középiskolai kollégiumba vagy lakásba), milyen volt a kezdeti időszak szülő szempontból, mint pl telefonálás, túlféltés?

Figyelt kérdés
Aztán később mi lett? Például: Az elején mindennap-másnap telefonáltatok, ők hívtak titeket, ti őket, aztán ebből heti 2 alkalom lett, hogy kivel mivan.
2020. jún. 5. 22:45
 1/5 anonim ***** válasza:
Anyukám örült, hogy mindketten éljük a saját életünket. Nem féltett, örült nekem, mikor látott, néha hiányolt, de annak is örült, hogy megvan a saját otthonom. Nem igazán keresett megrögzötten, inkább konkrét beszédtémákkal írt vagy programokkal, mint egy barátnő. Én voltam inkább az, aki rendszeresen akarta hívni és én jobban aggódtam szerintem érte. Azóta már én sem. De hasonló a helyzet, havonta találkozunk, egyébként rendszeresen beszélünk, de nem bájcsevely vagy aggódó, depressziós nyávogás. Párom anyja ezt csinálja, a hideg futkos a hátamon attól a sok hisztitől.
2020. jún. 5. 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%

Faluban élek. A középiskola egy nagyon erős gimi volt, elég szigorú kollégiummal. Én akartam oda menni, félreértés ne essék, ez az én döntésem volt. :D

Ott a szüleim annyira nem féltettek. Annyi volt, hogy az elején picit gyakrabban hívtak, hogy jól vagyok-e, mert elég magamnak való vagyok. :D

Aztán... Most jön majd az egyetem, és Budapesten. Attól már féltenek rendesen. xD Pláne azért, mert a családban én leszek az első, aki elmehet egyetemre, szóval a helyzet mindenkinek új. A magam oldaláról annyira nem félek az egyetemtől. Iszonyat tanulékony vagyok szerencsére, és ezt a gimim is csak fejlesztette. Ami miatt félek, az ugyanaz, ami miatt a középiskolaitól is féltem: emberek. xD

Édesanyámék mindig tiszteletben tartották, hogy szép lassan külön életet élek, soha nem voltak tolakodók, soha nem hívtak "túl gyakran". Ők is tudják, én is tudom, hogy ha szükségünk van egymásra, akkor ott vagyunk egymásnak. :)

19/F

2020. jún. 5. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 Metionin ***** válasza:
Én konkrétan az első 3 évben feléjük sem néztem. Előtte se voltunk túl jóban de az első félévemben folyamatosan csesztetett anyám hülyeségekkel (nem támogattak egy forinttal se de minek dolgozom, miért csak 3-as az a zh amin a csapat nagy része megbukott, miért vagyok este 9kor még az utcán -mentem éjszakás műszakba-, stb.) majd közölte hogy egy szar életképtelen senki vagyok. Én közöltem hogy okcsá.
2020. jún. 6. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
93%
mióta elköltöztem külföldre egyetemre, kétnaponta vagyok hívogatva, hogy hol vagyok mit csinálok hogy vagyok, valami relytélyes módon még nagyszüleim is előkerültek, pedig ők aztán évek óta nem kérdeztek már rólam... most én vagyok az új egzotikum, lehet sírni, hogy nem vagyok ott, hogy mi lesz velem, velük, de annyira nem izgat, leteszem a telefont valahova, pofázzanak, az úgyse érdekel senkit hogy beszéleke én is, addig is haladhatok a dolgaimmal.
2020. jún. 6. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
Őszintén szólvan én egyáltalán nem igényeltem, hogy beszélgessek a szüleimmel és ők sem, szóval nem írtunk egymásnak és nem is hívtuk egymást, hacsak nem volt valami fontos megbeszélnivaló. Egyáltalán nem volt rossz a kapcsolatunk, nem voltak családi problémák stb., de borzasztóan örültem neki, hogy végre egyedül lakhatok és nem kell otthon élnem. Szóval én élveztem is ezt a nagy szabadságot és nem azzal akartam tölteni az időmet, hogy most a szüleimmel dumálgassak. Viszont pl. a nővérem az elején nem hagyott békén, állandóan írogatott, hol vagyok, mit csinálok, tuti eltalálok-e oda és oda, tudom-e melyik busszal kell menni, kivel vagyok, mit ettem, vettem-e enni stb., szóval mintha fogyatékos lettem volna. Sokszor inkább nem is válaszoltam neki vagy csak később néztem meg mit küldött, magamtól nem írtam neki és aztán ez is lassan normalizálódott.
2020. jún. 8. 01:35
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!