Alig nő kétszámjegyű mennyiséggel naponta a koronavírussal fertőzöttek száma és rengetegen meggyógyulnak, a halálozás sem magas. Van még értelme a korlátozás fenntartásának?

Tehát akkor, ha nem vakbélműtétre várna anyád, hanem elkapná a vírust, akkor azért halna meg, mert a vakbélműtéteket végzik a vírusos betegek ellátása helyett.

Akárhogy csavarod és ítélnél halálra embereket, a kórházi kapacitás a szűk keresztmetszet. Amit úgy lehet kiküszöbölni, hogy csökkentik a fertőzések számát, ahogy azt lehetséges. Ez van, ezt hívják járványnak.

(Nem hinném, hogy egy évet élt volna bárki is aki belehalt a vírusba)

Szerintem fontosak a korlátozások, de pár dolgot alaposabban kellene mérlegelni.

1. Én úgy gondolom, irtó nagy felelőtlenség volt rásózni a családokra az ápolásra szoruló időseket, betegeket, csak mert járványkórházzá minősítettek egyes intézményeket. Némelyik család nem is tudja megoldani a gondozást, dolgoznak.

2. A stresszhelyzet növeli az agressziót, bűnözést, a napokban egy buszsofőrt szereltek le Budapesten az Örs vezér terénél, akinél fegyver volt és rálőtt egy autósra, ezt is a járvány generálta. Több helyen számoltak be arról is, hogy a családon belüli erőszak is növekedő tendenciát mutat, az áldozatok nem tudnak hova menekülni.

3. Sokan elveszítették a munkájukat, a megélhetésüket, egy darabig kitarthat a tartalék, akinek van, de meddig?

4. Akinek még megvan a munkája, azok közül sem mindenki dolgozik otthon, cégvezetők dugják homokba a fejüket, játsszák a bizalmatlant olyan munkakörökben dolgozókkal szemben, akik tudnának otthonról dolgozni, ezek az emberek sokszor csak tömegközlekedéssel tudnak dolgozni járni, ami kockázatos a vírus szempontjából, és kockázatos a bűnözés szempontjából is.

Korántsem olyan magas a halálozás, mint azt hiszik az emberek. Az a baj, hogy nincs mindenki tesztelve. Az emberek legalább 50%-a túl van a járványon, full tünetmentesen. Mikor januárban kirobbant a hisztéria, már meg volt fertőződve a világ körülbelül 10-15%-a. Ezeken az alapokon a halálozási ráta 1% alá ugrana pillanatok alatt.

Ezt német és olasz virológusok mondták, az előbbiekben linkelt videóban van benne, forrásmegjelöléssel.

"Kérdező, akkor is így gondolkoznál, ha a szüleid meghálálnának, mert korlátozások híján a kórházban nem tudjál ellátni őket?"

Az nem baj, ha az én anyám pont azért fog meghalni, mert az orvosa tavaly azt mondta, hogy legkésőbb áprilisig át kell esnie a szívműtéten, különben már nincs értelme műteni. Lehet, hogy idén karácsonykor már nem lesz velünk.

Az se baj, hogy a huszonéves húgom ràkszűrése P4 lett, tavaly nem volt semmi gond. Most őt se műtik, mert nem. Mert korona. Pár hónap alatt P1-ről P4: mi van, ha valami agresszív .....(le se írom), és pár hónap alatt tovább romlik a helyzet? Még most vállaltak volna gyereket.

De persze, ne terheljük az EÜ-t, mert az már rég összeomlott, évekkel ezelőtt, csak eddig nem ismerte be senki.

Viszont az se állapot, hogy 1600 beteg miatt, akikből nincs is mind kórházban, hagyjunk a sorsára több tízezer embert. (36 ezret, akiket kidobnak a kórházból, meg azokat, akik be se kerültek.)

Ez igazságos? Egy így korrekt?

Olyannyira sok, hogy első kézből tudom (ápoló ismerősömtől), hogy ők örülnének a legjobban, ha a megyénkben lenne legalább egy (!!!) olyan koronavírusos beteg, akivel kell valamit kezdeni. Mert másokkal most nem foglalkozhatnak. Gyakorlatilag sétálgatnak a kórházban fel s alá egész nap, önhibájukon kívül.

Ez a stratégia most olyan, mintha valaki kiállna a verőfényes napsütésbe nyitott esernyővel, mert hátha elered...