Az égen minden nap két bolygó látható? Igen. A nap és a hold? Így van igen ugye?

"Az égen minden nap (két) látható "dolog/jelenség"van?."

Közel sem kettő dolog... De még csak nem is tizenkettő vagy huszonkettő...

Először is két dologtól függ, hogy egy egész nap leforgása alatt hány égi objektumot látsz az égbolton:

1.) Szabad szemmel vagy távcsővel vizsgálódsz-e

2.) Este mekkora a fényszennyezés.

Az első pont azért fontos, mert egy jó felbontóképességű távcsővel olyasmit is láthatsz, amihez a szabad szemed nem lenne elég (rengeteg olyan halvány objektum van amit szabad szemmel a legélesebb látású ember se vesz észre).

A második pont megint csak a halványság kérdéséhez kapcsolódik. Ha Budapest közepén, pl a Corvin negyednél, vagy a Parlament mellett a Kossuth téren nézel fel egy este a derült égre, nagy valószínűséggel semmilyen csillagot vagy bolygót nem fogsz látni, legjobb esetben a Holdat látod. Egyszerűen olyan mérhetetlenül nagy a fényszennyezés a város közepén, amit a közvilágítás és a mindenféle egyéb mesterséges fényforrások okoznak, hogy nem látszanak meg a halványabb objektumok.

Nézz utána a magnitúdó-skálának. A magnitúdót használják egy-egy égi objektum fényességének megadására.

Minél nagyobb szám, annál halványabb, minél kisebb, annál fényesebb. A Nap pl -24-es magnitúdójú, a derült éjszakán látható telehold kb -12, egy fényesebb meteor -1, és a legtöbb csillag 3-as magnitódó feletti.

Na de hogyha fogod magad, és kimész egy Alföld közepén fekvő kis faluba, ahol max van 4 villanyoszlop, és ott nézel fel az égre, akkor simán láthatod a Tejút sávját is. Ez a Tejútrendszer sávja, amit értelemszerűen a belsejéből látunk (hisz a Naprendszer a Tejútrendszerben van).

Több százmillió csillag, és ezek tömege adja azt a halvány derengést.

Jól kivehető, pontszerű csillagnak csak a sokkal közelebbi csillagokat látjuk (vagy lehet távoli, de akkor különösen fényesnek kell lennie).

A lényeg, hogy egy nap leforgása alatt messze nem két égitestet látunk.

Csak ami hirtelen eszembe jut:

-Nap

-Hold

-Esthajnalcsillag más néven Vénusz (nem csillag, hanem bolygó)

-Mars is látható ha épp jókor jó helyen vagy

-Jupiter

-Nagyon halvány ugyan, de még a Szaturnusz is

-Vega (ez egy csillag, ami a Nagy nyári háromszög egyik csúcsát alkotja)

-Deneb

-Altair

-Sziriusz

-Sarkcsillag más néven Polaris

-Betelgeuse

-Antares

Ezeket mind láthatjuk, és még sokkal többet is.

Ezeken felül még láthatunk meteorokat, és néha üstökösöket is.

Utolsó:

Első körben: A Nap az nem "nap", mert egyetlen egy csillagot nevezünk Napnak. Bolygók, csillagok és egyéb névvel rendelkező égitestek neve nagy kezdőbetű.

Ugyanez van a Holddal is. Nagy betűvel Holdból csak egy van, kis betűvel holdból (mint égitestek típusa) sok száz van csupán a Naprendszeren belül is (Ganimedes, Callisto, Io,Europa, Phobos, Deimos...).

Másodjára pedig: A kérdező nem tett kikötést hogy a legfényesebbekre kíváncsi.

Ha azt kérdezi valaki hogy "Csak két féle sör van?", akkor arra egyértelműen az a válasz hogy "Nem, sok száz féle sör van". És nem kezdünk el okoskodni hogy "Dehát csak két leghíresebb sör van, a Heineken, és a Guinness".