Nektek milyen életetek van, hogyan telnek a napjaitok?

Háát eddig elhagytam magamról kb 12-13 kilót, alakulok már de lehetne több is. Kene egy több aktivitást igénylő jobban fizető munka, több energiát kéne fektetnem az önképzésembe amit elkezdtem, nem ártana belemásznom a komolyzenébe, mert tervezem egy ideje hogy elmélyülök benne, el szeretnék költözni, és eltölteni Budapesten egy hétvégét szórakozással. Nem tervezek tizen évre előre, csak hónapokra. Így mindig vannak " nagy" sikerek gyorsan, amit követnek az újabbak.

A napjaim munkával, edzéssel, olvasással, tanulással telnek, barátokkal töltök időt, beszélgetek, követem a koronahisztit :D

Fejlődő fiatalnak látom magam, sok helyen rám fér a haladás, de már alakul. Pénzem már van (baromi kevés), de nem ártana """némileg"": többhöz hozzájutni, na meg elfelejtettem pl a költészetet. A minap írtam egy verset, az meghozta rá a kedvem, csak mindig közbejött valami. Szóval egy pár saját versre is szükségem lenne :)

Fejlődni fizikailag is, szellemileg is szeretnék, emberi kapcsolatokban és felelősségvállalásban szintén.

20/F

Ha ilyesmire gondoltál, remélem kielégítő részben legalább :)

Sajnos nem jöttem még rá miben vagyok jó.

Továbbá minden téren fejlődnöm kell még hiszen fiatal vagyok.

Mi az ami meg van? Saját ház, autó, család, minimális félre tett pénz.

Sajnos nem tudok meg elégedni azzal ami van mindig többet akarok több pénzt nagyobb házat drágább autót. Sikeres akarok lenni anyagi téren és mint

jó család apa.

A hétköznapok hogy is mondjam "szürkék"

Mindig ugyan az a menetrend kora hajnalban kelés, egésznap meló este 6-kor érek haza hulla fáradtan kis idő jut ilyenkor a családra és már alig várom hogy le tudjak pihenni. Sajnos mindennapom egyforma :(

A fizetésem is csak átlagos.

Úgy tekintek magamra mint egy robot akit arra terveztek hogy csak dolgozzon.

Egy drasztikus lépést kéne tennem ami meg változtatja a jövőmet talán... 22/F

Évek óta csak rossz döntéseim voltak. Hatalmas szorgalom van bennem az élet legtöbb (nyilván nem minden) területén, de eddig nem jól csoportosítottam, használtam ki.

Ahol most tartok:

- anyagilag marha mákosan indultam a felnőtt életnek, de jelenleg úgy néz ki, nyárra nem lesz miből kaját vennem és fizessem a számláimat.

- az egész eddigi életem tanulással telt, és mivel butácska vagyok, ez 3-5-ször nagyobb erőfeszítést igényel, mint az átlagnak.

Nem jártam Bécsnél messzebb, nincs se időm, se energiám foglalkozni a hobbijaimmal, nem tudok eleget sportolni (miközben alig bírok felmenni a harmadikra).

A párkapcsolatra esélyem sincs, se időm, se lelkiállapotom hozzá.

Azt a sulit, ahol most vagyok estin, 3-4 év múlva fejezem be, ha egyáltalán sikerül, mert például az analízist képtelen vagyok megérteni. De folyamatosan érzem is, hogy mindenhez többszörös befektetés kell, mint a csoporttársaimnak.

Kimerült vagyok, hulla fáradt.

Sok én-időre, egyedüllétre, lassú életre vágyom, ehhez képest pont az ellenkezőjébe vagyok belekényszerülve.

Alapból utálok dolgozni, de ha otthagyom az egyetemet, akkor tényleg biorobot munka vár rám és anyagi bizonytalanság.

Ha nem hagyom ott, akkor meg tükörbe se tudok nézni, hogy elvesztegettem a maradék fiatalkoromat IS és már annyi papírom van, hogy be se fér a lakásba..

Közben a legkedvesebb programjaimhoz sincs energiám és kedvem, ma lesz egy, de olyan, mintha foghúzásra mennék. Hab a tortán, hogy addig beadandózni kell valahogy. Hulla fáradtan. Még ma, szombatról vasárnapra se aludtam ki magam.

Ne kerüljetek ide az életben.

27N

Reggel felkelek, elkészülök, megyek a munkahelyre, dolgozom, a nap végén megyek haza, közben ügyintézés, bevásárlás, stb. Otthon netezek, néha olvasok, takarítok, majd 10-éjfél fele alvás. Hétvégén a szülőket meglátogatom. Van, hogy képzésre iratkozom be, és járok oda.

Rém unalmas így egyedülállóként, de megszoktam. Nincs társas kapcsolatom. Nem vagyok jó semmiben sem, így sok dologban fejlődnöm kellene. Igényem (már) nincs semmire sem. /38F/

# 7

Napról-napra egyre kevesebb az esély, de köszi