Manapság miért lesz minden 2. ember transznemű?

A biològia sem csak rès meg lèc

Sztem vmieet.nem tudtam megèlni jol a.ffiassagodat, eseeg bantottak vagy apàd miatt v nemtusom es identuaszavar miatt hiszed h a masik nemhez tsrtozol. Sztem azon kene dolgozni h az ember elfoggadja magat. Egy mozgasserult se csinalhat ugy mintha nem lenne az. El kell fogadnia,.egyutt kell elnie vele barmiylen kenyelmetlen

Sziasztok!

#21

Hidd el, semmilyen formában nem bántalmaztak gyerekkoromban, még a feltételezésed is sértő. Apámat és a családomat meg véletlenül se keverd ide. Egy, nem tudsz semmit arról hogy milyen családi környezetben, és hogyan nőttem fel, kettő abszolút semmi közöd hozzá, három én sem emlegettem semmilyen formában a családodat, ezért te se tedd. De ha már így szóba hoztad: Rendes, normális családban nőttem fel apa és anya mellett két idősebb fiú testvérrel, a szüleim alapvetően konzervatív nézeteket vallottak, vallanak, nem templomba járó de hívő emberek.

És szerintem te nagyon keveset tudsz a transzneműségről, én nem hiszem hogy nő vagyok és nem is csak képzelem hogy az vagyok, hanem tudom és érzem. Az mozgássérülteket ne keverd össze a transzneműekkel a kettő nagyon nem ugyan az.

Csak megjegyzem, nálad sokkal nagyobb szakértelemmel rendelkező pszichiáterek és pszichológusok foglalkoznak a transzneműekkel, az én esetemben pl. két egymástól független pszichiáter és egy klinikai szakpszichológus állapította meg hogy, ez nem mentális zavar, nem téveszme, nem képzelgés hanem ténylegesen transz-szexuális NŐ vagyok. Amit én ezek nélkül is tudtam de, a nem- és névváltoztatás engedélyezéséhez (amit most betiltottak, mikor beadtam a kérvényt még volt rá lehetőség) és a tranzíció megkezdéséhez szükséges. Mielőtt ide dobnád hogy "jó pénzért bárki kaphat" leszögezném hogy, egy forintot nem fizettem a papírokért, minden szakvéleményemet TB-s ellátásban, kórházi pszichiátrián dolgozó szakemberektől szereztem be. (igen sajnos ahhoz hogy az ember elkezdhesse a "folyamatot" el kell mennie a pszichiátriára)

"Sztem azon kene dolgozni h az ember elfoggadja magat."

Megint leírom, nem tudod hogy, milyen életem volt eddig, de csak hogy, kicsit is lásd min megy keresztül egy transznemű. leírom nagy vonalakban én min mentem át eddig.

Egészen kicsi korom óta mindig éreztem hogy, valami nem stimmel, hogy én vagyok a "fura gyerek", soha nem tudtam beilleszkedni sehova, mindenhol kívülállónak éreztem magam.

Az hogy ez az egész "fura gyerek" dolog az miatt van hogy nem fiú vagyok hanem lány igazán az állt. suli vége felé, a pubertás kezdetén tudatosult bennem teljesen, amikor a test el kezd változni, csak épp az enyém nem úgy ahogy annak kellet volna, ahogy én azt helyénvalónak éreztem volna.

Viszont a közvetlen környezetem (család, iskolai közösség stb.) szerint ennek így kellet történnie, és ezt éreztették is velem nap mint nap. Ezért nem csoda hogy, még inkább visszahúzódó lettem.

Amikor minden honnan azt kapod hogy, ami veled történik (testileg) az a normális, és hogy amit te valójában érzel, amit tudsz az nem jó, akkor egy idő után megpróbálod ezeket elfojtani, eltemetni magadban és megpróbálsz az lenni amit elvárnak tőled. Hidd el én is megpróbáltam az lenni aki nem vagyok, de mindig éreztem hogy ez nem az igazság.

Nagyon sokáig próbáltam tagadni az egészet és megpróbáltam férfi lenni, de ha nem vagy az, akkor nem tudsz az lenni, legfeljebb a "közönségnek" megjátszani tudod. Ebből az egészből még egy igen kellemetlen önutálat is előjött: gyűlöltem magam hogy, miért nem tudok "normális" lenni, mért nem vagyok olyan mint a többiek stb. Ez szorongáshoz, még inkább magamba forduláshoz, belső feszültséghez vezetett.

Fiatalkorúságom utolsó éveiben hogy, ezt a nagyon nem kellemes érzést, állapotot "kezelni" tudja elkezdtem inni, ami az adott pillanatokban hozott valamennyi megnyugvást de nem oldotta meg az életem, nem lettem az akit elvárnak tőlem, nem éreztem magam jobban férfinek vagy kevésbé nőnek, csak tovább folytattam a színlelést, nehogy kiderüljön ez az egész. Ezt sajnos még néhány éven keresztül folytattam, egyre erősödő mértékben, miközben még jobban magamba zárkóztam és egyre inkább eltávolodtam a környezetemben lévőktől.

Ez és a folyamatos titkolózás, önmarcangolás, megfelelési kényszer juttatott egy nagyon mély érzelmi mélypontra a húszas éveim első felében, amikor már azt éreztem hogy, ezt tovább nem tudom folytatni, nem tudok az lenni aki nem vagyok, tovább már színlelni sem tudom, vagy az leszek és azzá válok aki ténylegesen vagyok vagy tovább nincs.

Ekkor döntöttem el hogy, önmagamként, nő ként akarok élni és jöttem rá hogy máshogy nem is tudnék normális életet élni. Mielőtt még elkezdtem volna a tényleges átalakulást még amennyire csak tudtam helyre kellet hoznom magam ebből a nagyon nem kellemes állapotból. Megoldani az ital gondjaimat, rendezni a családi és személyes kapcsolatokat amire még néhány évem ráment. Ezért csak most kezdtem bele az egészbe.

Lehet hogy ha, kicsit nyitottabb családi közegben növök fel, ha egy kicsit bátrabb lettem volna, akkor lehet hogy, ezek a gondok nem jöttek volna elő és már korábban el tudtam volna kezdeni ezt az egészet és már túl is lennék rajta. Ne érts félre, szeretem a családom és szerintem ők is szeretnek engem, nem ők tehetnek erről.

De most már úgy érzem rendben van az életem, azon az úton haladok amin nekem kell, Még ha néhány nem kis akadályt is állítanak velem szembe (pl a kormány ezzel a törv-vel) nem fogok letérni róla, mert tudom hogy ez az én utam és csak így élhetek boldog életet.

Nos ha végig olvastad ezt az elnagyolt élet utat akkor talán van egy kis fogalmad arról hogy, mit is él át egy transz. És hogy a nemet nem lehet csupán a biológia alapján meghatározni, sőt összességében az egyént nézve a biológia csak egy kis része annak hogy, ki kicsoda is valójában.

Niki

Sziasztok!

#24

Kérlek ne érts félre, nem sértésből vagy sértődöttségből írok most.

A transzok megítélésében és főként a negatív reakciók mögött, a legtöbb esetben a tudatlanság és a tájékozottság hiánya van. Akik nem ezzel élnek és a közvetlen környezetükben sem él hasonló személy, azok nem tudják hogy, pontosan mi is a helyzet.

A legtöbb esetben a témával is csak ritkán találkoznak a médiában vagy az interneten és akkor is túlnyomóan olyan cikkek, műsorok kapcsán amik igen csak torz képet festenek a transzokról pl. mónikashow és társaik, egy-két magát hírportálnak becéző internetes oldal és most egyre gyakrabban a kormányzati megnyilvánulások (gondolok itt a burkolt és nyílt LMBTI+ ellenességre) és ez alapján alkotnak véleményt, hoznak következtetéseket mint, pl amiket te is tettél velem kapcsolatban (még egyszer: nem sértés).

Ami a "születési nem" regisztrálását és nyilvántartását illeti, mivel a hsz-aid alapján te ennek a pártján vagy, csak néhány tény és gondolat:

A kormány azzal érvel hogy, ezt muszáj nyilvántartani, eü, közigazgatási és egyéb szempontok miatt. Nos ez eddig is megvolt, a nem- és névváltoztatás tényét eddig is tárolták az anyakönyvben mint adatváltozást (ahogy azt is eltárolják ha házasság után a feleség felveszi a férje nevét, mindkét név megtalálható az anyakönyvben is), az ezt igazoló dokumentumot a nemzeti levéltár is eltárolja továbbá, a TAJ szám nem változott, csak felvezették a nyilvántartásba az új nevet, a kártyán csak az új név szerepel, de a nyilvántartásban visszakövethető hogy, korábban mi volt az illető neve és így azt is hogy mi volt a neme.

És még egy lényeges szempont, ezen törvény miatt én nem csináltathatok magamnak új okmányokat, emiatt a külsőm, megjelenésem, kinézetem nem igazodik az igazolványomon lévő adatokhoz, ami rengeteg megalázó helyzetet teremt számomra. Hisz egy olyan helyzetben amikor igazolvánnyal kell igazolnom magam, nem a DNS-em, a kromoszómáimat még csak nem is a nemi szervemet nézi az ügyintéző, hanem a külsőmet és az igazolványomat, ha ez a kettő ellentmondásos az te is elismer(hete)d hogy nagyon megalázó, és akár még magyarázkodnom is kell miatta, és egy nagyon intim abszolút magánügyet kell közölnöm vele. Ha meg netán még egy kicsit érzéketlen is az illető, akár hangosan fel is hívhatja rá az ott lévők figyelmét, azáltal hogy hangosan az igazolványon lévő névvel szólít. (sajnos sok ilyen ember van az országban) Ha szerinted ez nem sérti az emberi méltóságot, akkor kérlek fejtsd ki hogy miért. (a kormány ezen az állásponton van)

Niki

Nyilvan ezzel azt akarja elerni a kormany , hogy el se induljon az atalalulasi folyamat es akk nincs gond.

Viktor van a papirjaidon es Viktornak is nezel ki.

Elhiszem es sajnalom hogy megalazo a helyzet

Nekem van transz ismerosom es sajnos pont miatta gondolom azt amit gondolok. Hogy nemtudott a sajat nemeben ervenyesulni, nem voltak sikerei kapcsolati teren, nem volt jo ffi/ noi minta elotte , nem voltak baratai.

Most.h belevagott ebbe az atalakulasba most.VEGRE tartozik valahova, ugyanakkor lazadas is a vilaggal szemben hogy bar o mindig meg akart felelni a szuleinek az iskolaba stb megsem volt eleg jo soha es akk nesze nektek, azt csinalok a testemmel amit akarok. Nem szolhattok bele,.ennek az egy dolognak az eletembe en vagyok az ura es en iranyitom.

Sziasztok!

#26

Nincs ebben semmi lázadás, ezt nem másokért, másoknak, mások miatt csináljuk, hanem csak és kizárólag saját magunkért, mert máshogyan nem tudnánk élni csak önmagunkként, hidd el nem kellemes az amikor ez miatt majdhogynem egy világ van ellened, azok kiket a barátaidnak hittél hátat fordítanak , akár a családod is kitagad, nem hiszem hogy bárki is bevállalná ezt csak azért hogy, "én majd megmutatom" (ha valaki csak ez miatt akarna nemet váltani az már a pszicho-dokiknál elbukná ezt a vállalkozást) Lehet hogy kívülállóként ezt vonod le belőle de nem így van.

Ez csak az én véleményem, de nem nem tudott érvényesülni a "saját nemében" hanem az nem a saját neme. Ha azt a sajátjának érezte volna, ha a sajátja lett volna akkor, nem kezdett volna bele a tranzícióba. És nem azért nem felet meg az elvárásoknak mert nem volt elég jó, hanem mert egyszerűen nem az volt amit elvártak tőle. Itt nem arról van szó hogy, tartozni akar valahova, hanem hogy végre önmaga akar lenni még ha, ez miatt sehova sem tartozhat.

Valószínű a kormány ezt akarja elérni, hogy féljünk belevágni, vagy inkább húzzunk el az országból, de a gond épp hogy ebből van, egy olyan ember aki egy ilyen nem kis dolog miatt szenved, szorong, gyötrődik az soha nem fog tudni teljes értékű életet élni, soha nem lesz képes a tőle telhető maximumot nyújtani sem önmagának sem a társadalomnak. (hozzáteszem nem minden transz vág neki a folyamatnak, van aki így is tud boldogulni, a kormány most azoknak tett, nem kicsit keresztbe, akik csak így tudnak boldogok lenni)

Niki

Lehet , hogy nem tudatosan van az, hogy majd en megmutatom. Siman dolgozhatnak tudattalanul dolgok.

Az ismerosomnel ezt erzem, persze akkor sem biztos hogy igazam van es ettol nem minden transznemu ilyen biztosan.

Egyszeruen en nemtudok azonosulni ezzel a problemaval es aztert gondolom identitas zavanak mert en is fius lany voltam pl. Sokszor nemcereztem magam igazan nonek, nem erdekeltek a lanyos dolgok de kinottem

Szia!

#28

Attól hogy, nem érdekeltek a lányos dolgok vagy nem érezted magad igazán annak, még végig lánynak/nőnek tartottad magad ezek szerint, csak épp a rád erőltetni kívánt sztereotípiákat nem kedvelted. Lényegében, én úgy látom, neked soha nem a testi nemeddel voltak problémáid, hanem azzal hogy mások rád akarták erőltetni a tipikus lány/nő szerepmodellt, és te nem akartad elfogadni a "lányoknak ezt szabad a fiuknak meg azt" felfogást.

Egy transznemű nem attól lesz az mert, nem akar megfelelni a neme felé támasztott elvárásoknak hanem mert nem érzi magát olyan neműnek mint a teste és annak amilyennek azt elvárják tőle.

Az megtudom érteni hogy sokan, még ha ismernek is transznemű embert, miért gondolják azt hogy, ez a "majd én megmutatom" mentalitás munkálkodik.

Gondolj csak bele, ha nagyon sokan ellene vannak, még akár a barátok és a család is, és folyton azt mondják neki hogy ez nem jó, nem, helyes, ne csináld de, ő ezek ellenére még is végig csinálja, akkor azt gondolják/gondolhatják róla hogy, csak ez miatt csinálja, holott ő már régen elhatározta ezt mire eljutott odáig hogy, egyáltalán beszéljen másoknak róla.

Niki