Ti mit gondoltok a most eluralkodó pánikhelyzetről a koronavírus miatt?

Azért tisztázzuk. A pánik egy érzelem szülte rémület. Pánikhelyzet az, amiben az ember tetteit az ösztönei irányítják, és a józan ész elveszíti a kontrollt. Pánikhelyzetben az ember olyan dolgokat is tehet, amiről egy kedélyes vasárnap délután egy fotelben ülve azt mondaná, hogy ostobaság, ő soha nem tenne ilyet. Pánik az, amikor mondjuk kiüt egy tűz egy bevásárlóközpontban, és az emberek kétségbeesetten menekülnének kifele, közben félrelökdösik egymást, átgyalogolnak azon, aki elesett. Pánik az, mikor egy tériszonyos embernek egy függőhíd közepén földbe gyökerezik a lába, racionálisan nyilván nem veszítette el a járáshoz szükséges képességeit, a racionális az lenne, ha igyekezne minél előbb átjutni a túloldalra, de a működését nem ez határozza meg, képtelen előre lépni egyet.

Ami most van, az inkább félelem, néhányakban irracionális félelem, de ez még nem jelent pánikot.

> mert a halál ráta 6X nagyobb mint az influenzáé

> […]

> de Influenzától kb 10X VESZÉJESEBB

> […]

> Másrészt most ha vesszük hogy az influenzánál 100/1 hal meg addig a Koronavírusnál--6 halott.

> És a koronavírus 20X jobban fertőz mint az influenza.

Dobálózol a számokkal.

Az influenza halálozási rátája 0,1% körül van. Régen magasabb volt, de mivel sokan már átestek az influenzán, így sokakban van valamilyen szintű védettség. A koronavírus halálozási rátája jelenleg 2-4% körül mozog. De ez is változni fog annak függvényében, hogy lesz-e védőoltás ellene, lesznek-e újabb gyógymódok rá, illetve hogy mennyien szereznek viszonylagos védettséget vele szemben. És ez a halálozási ráta is egy átlag. Pont az az egyik gond, hogy az emberek jelentős többségénél a fertőzés tünetmentes, vagy nagyon enyhe tüneteket produkál. Simán lehetnek tömegek, akik már elkapták a vírust, a szervezetük meg is birkózott vele, csak éppen erről nem tudnak maguk sem. A halálozási ráta statisztikáját az idős, eleve krónikus betegségekben szenvedők rontják igazán. Tehát ha egy fiatal, amúgy alapvetően egészséges ember kapja meg, akkor neki nem 96-98% a túlélési esélye, hanem ennél jóval magasabb.

A másik aspektus a vírus reprodukciós rátája. Ez ugye azt mondja meg, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik embert fertőz meg, ha nincs semmiféle járványügyi intézkedés (karantén, stb…). Ezt a koronavírus esetén eléggé tág határok között tudják megbecsülni, de valahol 2,5 és 3,5 között van (van kutatás, ami enné alacsonyabb, és van, ami ennél magasabb számot hoz ki). Ami nem tűnik nagynak, csak itt ugye a hatás exponenciális. Ha 2-nek vesszük a reprodukciós rátát, akkor 1 betegből 2, majd 4, majd 8, majd 16 lesz. Viszont még mindig jóval kisebb ez a reprodukciós ráta, mint sok ismert kórokozó esetén. Pl. a rubeóla esetén ez 5-7, a kanyaró esetén 12-18.

Ennél is fontosabb, hogy mekkora a reprodukciós ráta, a járványügyi intézkedésekkel együtt. Ha ezt 1 alá lehet csökkenteni, akkor jó, mert egyre kevesebb lesz az új fertőzött. Kínában ez már úgy tűnik sikerült, az újabb megbetegedések száma folyamatosan csökken. Illetve a gyógyultak aránya egyre magasabb, mint az új fertőzések száma. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egyre kevesebb a beteg. Mára a betegek majdnem fele meggyógyult, így kevesebb még és már beteg van, mint két héttel ezelőtt.

~ ~ ~

A járvány gócpontja Hupej tartományban volt. A népessége 58 millió fő. Ebből az összes megbetegedettek száma 66 337 fő jelen pillanatban (ez a népesség 0,11%-a), ebből 28 930 fő már meggyógyult. A halálozások száma 2727 (ez a népesség 0,0047%-a). Persze még fognak nőni a számok, de alapvetően el lehet mondani most már, hogy az eredeti gócpontban a vírus lecsengőben van.

Ha ezeket arányosítjuk mondjuk Budapest 1,7 milliós népességére (ami nem teljesen fair, de cserébe egyszerű), akkor ez azt jelenti, hogy Budapesten hasonló arányokkal lenne 1944 megbetegedés, és 79 halott. Összevetésként 2018-ban Budapesten volt 9046 közúti baleset, aminek volt 126 halottja. Így nagyobb az esélye annak, hogy valaki közúti balesetet szenved, mint annak, hogy elkapja a vírust. Nagyobb az esélye, hogy közúti balesetben hal meg, mint annak, hogy a vírus miatt.

Persze ezek a számok, hogy ilyen „alacsonyak” maradjanak, ahhoz komoly és szigorú járványügyi intézkedések kellenek. Tehát járványügyi szempontból a helyzet komoly, komolyan kell venni, szükség van azokra az ijesztőnek tűnő intézkedésekre, amiket meghoztak (pl. teljes települések vesztegzár alá helyezése, meg rengeteg gyanús ember karantén alá helyezése). De ezek meglétével nagyjából elmondható, hogy kevésbé kell tartani a vírustól, mint az utcán való – pláne autóval való – közlekedéstől.

Mindemellett azért vannak reményre és félelemre is okot adó egyéb tényezők. Kérdés, hogy lesz-e valami mutációja a vírusnak, ami miatt a helyzet jelentősen megváltozik. Kérdés, hogy találunk-e közben hatásos gyógymódot.

~ ~ ~

Tehát a helyzet nyilván ad okot némi félelemre, de koránt sem akkora félelemre, mint ami uralkodik az emberek fejében. Viszont filozófiai oldalról megközelítve: Érdemes-e olyan dologtól félni, amire nincs kihatásunk, aminek az elkerülése érdekében nincs lehetőségünk tenni semmit? Ha félelem tárgya nem következik be, akkor a félelmed felesleges volt. Ha bekövetkezik, tulajdonképpen akkor is, hiszen a félelmed nélkül is bekövetkezett volna.

Persze tedd meg, amit lehet, ami valóban csökkenti az esélyét annak, hogy a félelmed tárgya bekövetkezzen. Pl. tartsd be a higiéniás ajánlásokat. Rendszeresen moss kezet. Beteg emberrel amúgy is kerülni kell a közvetlen érintkezést, ha lehet (nem csak a koronavírus miatt). Ha valóban felüti a járvány a fejét a közvetlen környezetedben (a városodban), akkor erre fokozottan ügyelj, és minimalizáld a másokkal való közvetlen kontaktust. Ennyit tudsz tenni, és ez már eléggé hatásos is. Aztán foglalkozz valami mással, az életeddel, a munkáddal, a hobbiddal, a családoddal stb…