A kedves énem, vagy a bunkó énem a valódi?
A kedves éned az igazi. :) Senki nem születik bunkónak hidd el. Az emberek többsége azért bunkó más emberekkel mert az otthoni feszülségeiket/bajaikat így vezetik le.
Ők se bunkónak születtek csak nem tudják kontrollálni a dolgaikat.
Az, hogy azzal bunkó vagy aki veled is az már csak egy következménye az ő viselkedésüknek.
Nagyon nagy önismeret kell önuralom kell ahhoz, hogyha valaki bunkózik veled te ennek ellenére is kedves maradj.
Köszönöm a válaszod első.
Én mindenhol illemtudóan és rendesen jelenek meg, köszönök, alapvetően békés természetem van. Viszont ennek ellenére elé gyakran találkozok bunkó tekintetekkel, megjegyzésekkel, vagy hasonlókkal, amiket néha nem tudok hova tenni és nem értem. Kibeszélősdiket se tudom mire jó és még hasonló időpazarló cselekvéseket se. Így úgy érzékelem, velem nincs baj, viszont mikor hozzászokok egy ilyen közeghez, egyre elfogy a türelmem felé és kijön belőlem az "azt adok, amit kapok" féle dolog.
Szívesen. :)
Ez az embereknél valami pszichológiai izé lehet, hogy azért foglalkoznak másokkal és beszélnek ki másokat mert addig sem a saját gondjaikkal kell megküzdeniük.
Úgymond elterelik a saját figyelmüket és persze mindig jobban tudják másnak mit kéne tennie csak a saját életükben nem tudnak rendet rakni.
Szerintem ezenkívül semmi másra nem jó ez a kibeszélősdni.
Mindenki ember és mindenkinek kell hibákat elkövetnie mert abból tanul és fejlődik. Ezért nem jó mikor valaki helyetted jobban tudja mit kellene tenned mert ezt neked kell megtapasztalnod és fejlődnöd ezáltal.
Hosszútávon ilyen közösségbe lenni ahol sok ilyen ember van az egy olyan normális embernek mint te is vagy, romboló hatású lehet.
De próbáld meg nem magadra venni és nem foglalkozni velük.
Volt, hogy én is szégyelltem persze magam, mert mikor egyedül van az ember egy ilyen közegben és folyamatosan hallgatja a mocskot, előbb utóbb ő is unalma alatt visszavág a sárdobálással. De tanultam belőle, hogy nem vezet semmire és már jó ideje figyelmen kívül hagyom az ilyesfajta gondolatokat. Már eszembe se jut bárhol, hogy bárkit sarazzak, mert vannak érdeklődési köreim, amik sokkal érdekfeszítőbbek számomra, mint egy ilyen. Ráadásul ahogy tapasztaltam semmivel nem vitt előrébb, mert mégjobban összebeszélnek az ember ellen és vannak ilyen pletykakémek is az emberek között, akik szándékosan ki próbálnak belőled szedni mondatokat, hogy visszamondhassák.
De igen, leépítő mindenképpen, de az idő megtanítja talpon maradni az értelmes embereket.
Látod jól teszed, hogy végül te nem álltál be közéjük és nem lettél olyan mint ők. :) Ezért büszke lehetsz magadra mert tényleg ezekkel az emberekkel elég sok időt töltesz és nem hiába mondják, hogy jól válogassa meg az ember kivel tölt el sok időt. Csak hát a munkatársakat nem lehet megválogatni mivel ha elmennél máshova az sem lenne garancia arra, hogy ott nem lennének ilyen emberek. Szóval marad az önuralom és tudni, hogy te magaddal rendben vagy nem bántasz senkit és őket meg nem figyelembe venni még ha nehéz is.
Sőt talán egy idő után ha látják, hogy rád nem tudnak hatásal lenni akkor lehet abbahagyják.
Mindegyik éned az igazi, csak a személyiséged különböző aspektusai kerülnek előtérbe. Érzelmi reakciókat adsz olyan helyzetekre, amelyek számodra terhesek, és így próbálod csökkenteni a belső feszültséget.
Ez teljesen normális. Lehúzó környezetben senki sem tud 100%-ig kedves, türelmes és megértő maradni. A lehúzó környezettől érdemes megszabadulni (ha megváltoztatni nem lehet), mert csak magadnak ártasz vele hosszútávon.
Nézd meg az "Agymanók" című filmet.
Abban meg van írva, hogy ezek egyszerre is léteznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!