Miért mindig én kezdeményezzek beszélgetést?

Régebben velem is gyakran vot ez. De atóta megszabadultam az ilyen emberektől. Mos mindössze 2 emberrel beszélgetek.

Ha gondolod, írj rám, mert nekem is ez a bajon itt is, máshol is, és jó lenne, ha sikerülne a gyakorlatban rájönni, hogy mi lehet a hiba. /F37/

Vagy alapjáraton ilyen felszínes kapcsolataik vannak az ismerőseidnek, vagy csak te nem érdekled őket. Hozzáteszem, az első opció mind a neveléshez vezethető vissza. Ha már kisgyerekként azt látod, hogy a szülők tárgyként használják az embereket,te is ezt viszed tovább.(amíg nem döntesz úgy, hogy felülírod ezt a mintát). De manapság egy drágakő értékével ér fel egy olyan ember, aki miattad,és nem saját maga miatt barátkozik veled elsősorban.Beszélgetünk egymással,de semmi tartalom nincs mögötte,úgy isten igazából nem is figyelünk a másikra. Általánosításnak mondható,de ezt látni majdnem mindenütt. Unaloműzési célból keresed a másik társaságát,hogy legyen kinek jártatni a szád,ésatöbbi.. Ezeket a kapcsolatokat érdekkapcsolatoknak nevezném. Az igaziak azok,amelyeknek fennmaradásáért mindkét fél tesz,ténylegesen azért keresed az adott személyt mert kedveled,vele akarod eltölteni azt az órát.. Csak olyan egyénnel érdemes elkezdeni ismerkedni, akiről tudod hogy lehet közös témátok. Ha semmiféle téma nincs,akkor az lényegében erőltetté válik előbb utóbb, és a kapcsolatfenntartás megszakad.Én azt tudom tanácsolni még ha elcsépelt is,keress az érdeklődési köreidhez köthető emberek után. A nagy számok törvénye alapján rá fogsz lelni olyan személyekre, akiknek fontos leszel:).

Ezt tapasztalom en is. 24 vagyok, de egyszeruen ugy erzem, hogy mindenki a sajat eletevel van elfoglalva, munka, baratno, csalad, es mar nem keressuk annyira egymas tarsasagat. Nem hogy nem megyunk el beulni valahova dumcsizni, de meg csak nem is nagyon irunk egymasnak, pedig en igenyelnem.