Mikor szokták azt mondani, hogy okos enged, szamár szenved?

pl itt az oldalon feltesz valaki egy kérdést, hogy xy webshop megbízható-e. Na most ezer ponton látszik a webshopon hogy nem igazán tűnik megbízhatónak de a kérdező tovább erőlködik, hogy biztos-e, meg olyan válaszoljon aki rendelt már onnan stb...

na kb az ilyenre szoktam gondolni, hogy erre érdemes ráhagyni.

Sajnos sokszor a gyerekek civakodásánál szokták ezt "bölcs tanácsként" felhozni, hogy hamarabb vége legyen a vitának.

"Add csak oda Győzőkének a dömpert, okos enged, szamár szenved!"

Amiből persze nem tanulnak semmit, Győzőke ott "szenved" a játékkal a homokozóban.

Helyesen arra használják, amit előttem mondtak: ha valaki nagyon makacsul kitart a saját álláspontja mellett, és meg sem hajlandó hallgatni mások véleményét hogy az miért jó, akkor jobb ráhagyni (azaz kábé nem is lehet mást csinálni) hogy maga tapasztalja meg.

A gyakorlatban akkor, ha valaki nem akarja, hogy tovább vitatkozz. Szerencsére mióta felnőttem, nem hallottam, de egyébként igen, kb ezzel telt a gyerekkorom, hogy adjam oda a játékaim minden idiótának, vagy pl. tűrjem csendben hogy a padtársam izomból üt engem, és hasonlók, mert okos enged....

Utálom ezt a "bölcsességet".