Lányok! Mi kell ahhoz, hogy itt egy férfival barátkozzatok, vagy eleve esélytelen a dolog?

28 éves vagyok, minimális kivétellel világ életemben egyedül voltam, vagy mentem bárhová. Néhány éve még gyakrabban eljártam itthonról, volt, hogy egyedül voltam végig, volt, hogy kiírtam Facebook-ra, hogy de jó lenne ha valaki velem lenne. Erre írt az egyik előbb írt személy, megbeszéltük, utána buszra ült és eljött az adott helyre ő is. 2012 óta ő sincs, csak a magány. Mentem ezután is, még ha elindulni egy kicsit nehéz is volt, jól szórakoztam, de nem lehet örökké egyedül menni mindenhová és végig senkihez sem szólni, közben pedig látni, hogy rajtam kívül senki sincs egyedül. Voltam egyedül eleget, szeretném, ha végre ismét lenne társaságom.

Én is introvertált vagyok, de jobbára csak közösségben, részben ezért nem lettek barátaim az iskolából, felnőtt korban pedig már baromi nehéz ismerkedni ha sosem ment korábban, főleg úgy, hogy férfiként nőkkel szeretnék, mert akkor 99% esélyt sem ad, mert úgy is csak "azt" akarja. Nekem a személyes kapcsolatok hiányoznak, inkább leszek egyedül, mint valakivel csak netes barátok legyünk. Semmi kézzelfoghatót nem ad, nem lesznek közös emlékek. Így is minden mondatom azzal kezdődik, hogy a neten láttam/hallottam/beszéltem... élni akarok, de nem a neten! Magamból kiindulva el nem tudom kézelni, mi jó abban, ha valakivel csak a neten beszélek. Nekem ez csak szenvedés, de ki szeret szenvedni?