Màr nagyon elegem van, hogy az àllítólagos legjobb gyerekkori baràtnőm magasròl tesz rà, hogy mi van velem. Mindìg èn jelentkezem, de màr unom. Mit tegyek?

A baràtnőm amikor felhívom,mindíg nagyon örül nekem, màr jò pàrszor leszúrtam ,hogy ő mièrt nem keres engem,de akkor nekem tàmadt, hogy mièrt csesztetem, neki ott a 3 gyerek.Mondtam neki ,nekem is van 2 gyerek.Mi kiköltöztünk külföldre,ès ritkàn jàrunk haza, ő elvàrja,hogy amikor otthon vagyunk sűrűn làtogassuk meg, de ő egy internetes hívàst nem enged meg felèm. Most volt a szülinapom,ès hiàba vàrtam,akkor sem köszöntött fel.Nagyon rosszul esett.Az az èrdekes,hogy amikor èn àltalam talàlkozunk,akkor mindìg nagyon örül,ès mondja is,hogy alig vàrja,hogy hazaköltözzünk,mert ez a tervünk, de ő semmit nem tesz felèm.Besokaltam.Sajnàlom,mert ő az egyetlen gyerekkori baràtnőm, de nem tudom,hogy èrdemes-e ezt így tovàbb folytatni.Mèg szò volt ròla,hogy ott vegyünk lakàst ahol ők laknak, de ebben màr kètelkedem.