Önbizalomhiány? Mit gondoltok?

Az az igazság, hogy régen nagyon sok problémám volt, általánosban kiközösítettek és rengeteget piszkáltak. B..tak, csúfoltak sokáig, és hát, amikor rájöttem, hogy meleg vagyok, akkor ez tovább növelte azt, hogy utáljam önmagam.

Apukám eroszakossá vált ebben az idobem, foleg anyával szemben, de engem is sokat bántott.

Aztán eljöttem gimnáziumba. Két éven keresztül szinte egyáltalán nem voltak barátaim. Képtelen voltam beilleszkedni, sot, talán nem is akartam.

Aztán valami megváltozott kb 2 éve.

Elmondtam anyukámnak, hogy meleg vagyok és bekerültem egy olyan közösségbe, ami elfogadott. Aztán egyre több közösségnek váltam a tagjává. Egyre több barátom lett. Közben megváltozott a stílusom, olyan lett, amiben jól érzem magamat és amit korábban soha nem mertem volna felvállalni, attól tartva, hogy emiatt megbélyegeznek és elítnek majd. De nem így lett, sot nagyon sokan szeretik a stílusomat. Sok barátom van. Általában jól érzem magam. Rengeteg pozitív dolgot kapok, dícséretek tömkelegét. Ilyenkor boldog vagyok és teljes.

Néha viszont, amikor csak egy pillanatra is egyedül maradok, viszont "elfogy az önbizalmam", rosszul érzem magamat és nem találom a helyemet. Egyszerűen képtelen vagyok egyedül lenni. Ilyenkor egyszerűen úgy érzem, hogy nem is szeretnek mások, és hogy alapvetoen nem vagyol jó ember, nem vagyok elég okos, érdekes, kedves, szép stb

Tudom, hogy nem itt kellene feltennem a kérdést, de minden barátom, sot mindenki a környezetemben úgy ismer, mint valakit, akinek sosincs semmi problémája és nem akarom ezeket másokra terhelni. Szeretnék én lenni a vidámság mások életében. De csomószor a sajátomban sem sikerül.😔

18/F

Köszönöm a válaszokat.