Már lassan a barátkozáshoz is pénz kell? Többi lent.

Az egész életet a pénz irányítja, hülye aki azt mondja, hogy nem.

Minden a pénz körül forog, nincs pénzed, akkor szép lassan arra eszmélsz, hogy hely sincs ahol lehajtsd a fejed, és kiesel a szociális hálóból.

Szar ez a világ.

Nem a barátsághoz kell a pénz, hanem a közös élményekhez.

Mert legyen valaki akármennyire jó barát, idővel el fog laposodni a kapcsolat, ha nincs semmi újdonság, semmi közös élmény, csak beszélgetés a semmiről.

Nem kell milliomosnak lenni, de jó az, ha be tudtok ülni sörözni, vagy egy moziba, elmentek egy múzeumba, vagy csak elutaztok kirándulni valamerre. 2-3 ezer forintos történetek ezek, de cserébe örök élményeket kaptok.

Hihetetlenül unalmas lehet egy olyan emberi kapcsolat ahol nemtörténik semmi a beszélgetésen kívül.

Rendezvények? Vannak ingyenesen, főleg ha még sulizol. Az egyetemek sorra hányják ki a programokat. Előadások, vendégelőadók, vallásos csoportok estjei, kolis programok, sportprogramok, társas este, ismerkedős este, közös főzés...

Sok új embert megismertem már "ingyen van, menjünk?" kérdés havernak felvetése után.

Buli? Szerintem minden városban van ingyenes szórakozóhely, ha más nem kocsma. Ha alkohol nélkül jóltudod érezni magad ingyen megvan az estéd. Ha nem adsz egy kis hangulatot 3 sörrel 200-250ft darabja, a szórakozóhelyen iszol egy negyediket és 1000-1500 ból volt egy jó estéd. Kocsmában a kőbambi alapból 200ft, beugrassz csocsózni párat idegenekhez és bumm van egy halom új haverod.

Na meg olyan ez, hogy ahhoz hogy barátaid legyenek, neked is be kell fektetned és ehhez legtöbbször ki kell mozdulni.

Én például évek óta képtelen vagyok Facebookon vagy bárhol mélyre menő beszélgetéseket folytatni. Akivel tartom a kapcsolatot azzal vagy összefutok, vagy felhívom.

Nagyjából 1 éve a túrázásra kaptam rá egy barátom jóvoltából. Azóta van 1-2 barát akikkel rendszeresen eljárok. Illetve teljesítménytúrákon mindig akad 1-1 ismeretlen az úton akivel végig megyünk. Senkivel nem tartom utána a kapcsolatot, pedig tehetném, de valahogy megvan a varázsa az egyszeri beszélgetéseknek is.

Ráadásul időnként 1-1 régi ismerős, rokon is felkeres, hogy ha úgy alakul jönne velem.