Ti nem szoktátok úgy érezni, hogy a barátaitoknak nem vagytok annyira fontosak, mint amennyire ti gondoljátok?

Én nem vagyok az a nagyon érzelmes típus, nem nagyon hatnak meg az ilyenek, inkább egy idő után idegesítenek, de ha felhúzom magam, akkor én az adott "barátot" nem keresem nagyon.

Valószínű azért nem hat meg, mert egész általános suli alatt minden évben más barátaim voltak. Oviban jóban voltam egy lánnyal, de az első osztályt már egy másikkal kezdtem.

Egyik évben X, másik évben Y, mindig váltottam a barátaim, nekem ez akkor fel sem tűnt.

Most, hogy leballagtam a régi osztálytársaimmal nem igazán tartom a kapcsolatot, még azokkal a lányokkal sem, akikkel nagyon jóban voltam. Mindenkinek lettek új osztálytársai, mindenki másokkal foglalkozik, bár engem ez nem zavar.

Viszont mégis azt érzem néha, hogy egy olyan ember, mint én nem igazán van, valahogy mindenki más dolgokat szeret.

Ti hogy vagytok ezzel a barátság témával? Nektek szokott lenni ilyen érzésetek?