Tényleg lehetetlen értelmezni vagy csak nekem nem megy?

A helyzet a következő. Van egy lány akivel eddig azt hittem barátok vagyunk. Egy helyen dolgozunk. Jól elvoltunk néha azt éreztem hogy van egy kis kémia is köztünk. Sokat kerestük egymás társaságát. Közel állt hozzám, egyszer nagyon megzuhant mikor egy nézeltérés után azt mondtam neki hogy nincs rá szükségem. Aztán megbeszéltük és mondtam neki hogy ő az egyik olyan ember akit nem akarok elveszíteni. Ezt már nagyon megbántam,hogy kimondtam neki,mert úgy érzem ez nem kölcsönös. Valahányszor próbáltam bevonni közös programba valamiért sosem jött. A többiekkel meg simán benne van. Ma történt egy olyan eset, hogy szervezett otthon náluk egy kis összejövetelt amire a fél céget meghívta és nekem egyáltalán nem szólt. Két kollégáért még foggal körömmel harcolt hogy menjen el, én pedig eszébe sem jutottam. Engem nem említett.

Ez nekem akkora fájdalmat okozott, hogy szavakba sem tudom önteni. Iszonyatosan rosszul esett. Nekem ő eddig fontos volt, de én neki abszolút nem ezek szerint. Mindenki tudott erről, csak nekem nem szóltak.

Miért tesz ilyeneket, ha elméletileg én is számítok neki?