Normális hogy csalódott vagyok vagy inkább önző?

Pénteken lettem 18 és szerveztem egy kisebb összejövetelt. Meghívtam a három legközelebbi barátnőmet egy pizzazóba. Az egészet én álltam ételt és az italokat is. Már mindannyian betöltötték a 18at én voltam az utolsó így én már mindenkinek adtam ajándékot. Mindegyiküknek egy nagyobb személyre szóló ajándékot kerestem és adtam. Aztán most egész héten hallgattam hogy milyen szuper meglepetést csinálnak. Az egyik barátnőm pénteken még azt is mondta hogy még csak nekem szervezett bulit, pedig az egészet én intéztem. Este meg kaptam három lufit és a kezembe adtak egy doboz bonbont hogy boldog szülinapot. Természetesen nem mutattam ki a csalódottságomat. Aztán tizenegy körül jött az a bizonyos nagy meglepi ami egy torta volt. Nagy volt négyünknek így hazahoztam a maradékot de a barátnőm levágta a negyedét és odaadta a pincéreknek. A gyertyáimat is ő vette ki. Aztán még sugdolóztak egy kört és végül előkerült az a bizonyos megsiratós ajándékom, ami egy két hónappal ezelőtti kép volt keretben. Ennyit kaptam. Én tényleg értékelem az igyekezetüket de nem látom benne azt az energiát amit én anno az ő ajándékaikba fektettem sem pedig azt hogy bármi igazán személyeset kaptam volna. Most úgy érzem egyáltalán nem ismertek meg négy év alatt. Ez normális? Vagy önző és kapzsi vagyok? Mert tényleg bűntudatom van e miatt az érzés miatt de nem tehetek ellene semmit nektek mi a véleményetek