Ne röhögjetek ki! Orvosi eset vagyok?
Alapvetően jó barátnak tartom magam. Sok mindent megteszek a barátaimért, jó ötleteim szoktak lenni, hogy feldobjuk a barátságunkat.
De mégis majdnem napi szinten azon gondolkozok, hogy tuti csak kihasználnak, és hülyét akarnak belőlem csinálni.
Pedig igazából erre még sose adtak okot, hogy gyanakodjak rájuk. Akkor miért nem tudok bennük megbízni 100%-osan?
Olyanokat szoktam kombinálni, hogy tuti csak látszatból veszett össze az egyikük egy másik osztálytárssal, mert kíváncsi a reakciómra, hogy bírom-e az adott személyt, vagy se, és hogy ezt valahogy be is tudja bizonyítani.
Amikor telón beszélünk, akkor is egy csomószor jut eszembe, hogy mi van ha elküldi a screenshotot egy másik embernek.
Jajj. :D
Szóval ez már paranoia?
És hogy még nárcisztikus is lennék? Hát minden nap megtud valami újat magáról az ember. :D
Annyi az egész, hogy (sokkal) intelligensebb vagy az átlagnál, ezért van ez a hatalmas kombinatorika a gondolkodásodban.
Egyébként az az ijesztő, hogy ezek a fent említett dolgok nagyon is reálisak, tapasztalatból mondom. Nem egy és nem két olyan embert ismerek, aki rendszeresen elküldi egy harmadik félnek, amit a másik barátjával beszélt. Ez nem hogy undorító, de már nem is lehet mit mondani az ilyen viselkedésre.
Én? Intelligens? Mármint érzelmi intelligenciára gondolsz? Mert nem túl jó a problémamegoldó képességem, mármint ami a tipikus iq feladatokat illeti.
Tudom, hogy valósak, és épp emiatt vagyok rosszul és szenvedek minden nap, mert nem akarom, hogy kihasználjanak, de ha tehetném, akkor szívesen "kitárnám a szívemet" és megnyílnék rendesen a barátaim előtt, de így nem teljesen tudok.
Valószínűleg az érzelmi intelligenciád is átlagon felüli, de most az általánosra gondoltam. Egyébként én is ugyanilyen vagyok, mint te, szóval tudom, hogy mennyire rossz érzés folyton ennek az árnyékában élni. Bízom benne, hogy találsz majd legalább egy normális embert, aki nem akar átb_szni, akivel őszinte lehetsz majd 100%-ig, mert ő is az veled.
A problémammegoldó képességnek semmi köze nincs az intelligenciának, ezek ketten nagyon távoli rokonok, persze azok körében, akiknek fogalmuk sincs, milyen szavakkal dobálóznak, azok körében ezt "divat" használni mindenre.
Elég fiatal vagyok, nincs sok élettapasztalatom, és emiatt is nem vagyok még közel sem olyan jó emberismerő, mint amilyennek lennem kéne.
Pedig mindenhol ezt hallottam, ezekszerint sokan tényleg tévesen használják.
Mindenhol csak azt nézem, hogy ki akar átverni, és hogy a barátaim tuti csak kihasználnak, és hogy érdekből vannak velem. Nem tudom pontosan, hogy ez mikor kezdődött, de jóideje rányomja már a bélyegét a mindennapjaimra.
De arra emlékszem, hogy 4-5. osztály környékén már volt egy hasonló problémám, aztán ha jól emlékszem, szünetelt a dolog egy időre.
Mert amúgy meg elég nagy a szeretetre és a törődésre az igényem. Még jó, hogy a szüleimmel jó kapcsolatot ápolok.
De itt kb. ki is merült a családi köröm. A többiekkel nem nagyon tartom a kapcsolatot, saját családom meg (még, ha lesz egyáltalán) nincs.
A fiatal korod ellenére tényleg átlagon felüli intelligenciával bírsz. Fogadd már el, nagyon próbálod magad lebeszélni erről. :) Ha nem lennél jó emberismerő és kellően intelligens, akkor ezek a feltételezések nem fogalmazódtak meg benned. Ráadásul a gyanakvásod, félelmed ezzel kapcsolatban egyáltalán nem alaptalan.
Nem veled van a baj, hanem a hazug, képmutató, álszent emberekkel, akik felé nem lehet bizalommal fordulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!