Nem tudok kijutni ebből a "barátságból". Mit tegyek?

Lehet kicsit hosszú lesz a szöveg de kérek mindnekit olvassa végig és ha tud jó tanácsot adni írja le mert bajban vagyok.

Van egy barátnőm akivel tavaly ismerkedtem meg. Nagyon bírtuk egymást és jól elvoltunk egymással. Lett egy pasija és hát elkezdett fele annyi időt tölteni velem mint azelőtt. Nem esett rosszul, csak neha unatkoztam. Majd később beleszeretett egy másik fiúba és hát depressziós lett és úgy takarta ezt hogy flegmázott meg minden apróságon felcseszte magát, hozzá se lehetett szólni. Fájt neki hogy már nem szereti az első pasiját. És mivel engem ismert legjobban rajtam töltötte ki a flegmaságát, és ez nekem nagyon fájt. És azután lett új barátja akibe ugye beleszeretett és onnantól teljesen el lett hanyagolva ís azóta is el vagyok. Mikor a pasija kimutatja a szeretetét iránta akkor jófej, mikor nem mutatja akkor flegma. És kb azóta olyan az egész kapcsolatunk h "hivatalosan" legjobb barátnők de nem vagyunk azok. Belül nem. Ő elvan a pasijával. Többi barátnőivel van. Én csak akkor vagyok jó neki és akkor beszélgetünk ha ketten vagyunk mert valami miatt muszáj. És azért vagyok jó neki mert adok neki néha kaját meg segítek neki tanulni es hogy legyen kire rámondja hogy ez a legjobb barátnőm. Akivel akik tölt el időt. Mert ha nincs ló jó a szamár is. És ha véget vetnék a barátságunknak félek h mi változik meg. Hogy képes e lesz arra h a többi barátnőmet ellenem fordítja vagy nem. Beszélni fogunk e még vagy nem. Fogalmam sincs de alig találok ebből kijutat. És ez azért is nehéz mert egy szobába vagyunk a kollégiumba, és nehéz. Félek. Jó tanács?