Mit csináljak? Normális ez?

Általános iskola óta van egy barátnőm, felettem járt 2 évvel, de mivel egy utcába laktunk elválaszthatatlan barátnők lettünk. Nekem időközben lettek gyermekeim és rezidens szülész lettem a kórházunkban. A barátnőm is kismama lett, végig hozzám járt. Panaszmentes terhessége volt, mégis minden áldott nap rám írt, hívott különböző okok miatt (mit ehet - mit nem, nem érzi a magzatmozgást, túl sokat érzi a magzatmozgást, a szomszédasszonya ezt és ezt mondta, valami nincs rendben a babával stb) de ezt mindennap többszor is. A szülése eseménytelen volt, de a kórházban töltött napjaiban is többször keresett engem, vagy a kollégákat, ha épp én nem voltam bent. Hazamenetel után sem változott a helyzet. Mindenért keres! (ennyit eszik a baba ez jóe, ennyit és ilyen színűt székel, ez jóe, ilyen a vérzése (itt képet is mellékelt nem egyszer). Sőt egy szobatársának is megadta az elérhetőségemet és ő is hasonló kérdésekkel zaklat - pedig neki a kollégám a fogadott orvosa. Türelmes embernek tartom magam, a legjobb tudomásom szerint végzem a telefonorvoslást, de őszintén megmondom kezdem unni a 0-24 h szolgálatot. És azt, hogy elmondom magyarul, elmondom szaknyelven és sehogy nem marad meg, mert másnap csipog a telefonom és a kérdés ugyanaz.

Szakmai szempontból névtelenül konzultáltam egy szakorvossal és erősen hajlik a hipochonder dg. -re. De barátilag nem tudom meddig kellene ezt elviselnem.