Nektek van valami módszeretek, hogy milyen lépésekben közeledtek az emberek felé?

Egyetemre járok. Ha mondhatom én vagyok az aki talán a legtöbb csoporttal, "klikkel" beszélget. Mégsincs senkivel sem szorosabb kapcsolatom.

Szimplán annak köszönhető, hogy alapból visszahúzódó vagyok, nehezen nyílok meg, és ami talán áldás/átok a személyiségem.

Nem vágyom annyira az emberek társaságára. Nem okoz bennem pánikot/rossz érzéseket az ha nem beszélek senkivel. Jól elvagyok egyedül is.

Ebből kifolyólag nem érzem azt, hogy kezdeményeznem kéne az embereknél, vagy elnyerni a tetszésüket.

Az oka, hogy mégis beszélgetek egy csomó emberrel az, hogy elég hamar rájöttem, hogy "ismerősök" nélkül minden 100x nehezebb.

Én is egyetemre járok, és itt fent áll az a helyzet, hogy hiába vagyunk egy szakon egy csomó embert nem ismerek. Még a nevüket se, pedig sok közös előadás stb van. De azt veszem észre, hogy ők sem akarnak ismerkedni semmilyen formában. Egy két már meglévő társaság megmaradt annyi. Szóval hiába akar az ember ismerkedni nem biztos, hogy fog menni. Illetve az sem, hogy benned van a hiba! Az ismerkedéshez minimum 2 ember kell, aztán, ha az egyik fél nem akkor borult a dolog. Sajnos a tapasztalataim szerint ez van, és nem nagyon tudok mit tenni vele/ellene. Esetleg közös programokkal lehetne elmélyíteni, meg minél több beszélgetéssel. Legálabb is én ezen vagyok.

19/F

Minden kapcsolat alapja a normális emberi kommunikáció. Az, amit gyerekkorban nem tanultatok meg, mert nem volt kitől. Apa, anya dolgozott, ti meg a számítógép mellett nevelkedtetek. Kamaszkorban különösen kényelmetlen kitárulkozni, ezért inkább a telefont buzeráltátok. Ennek isszátok most a levét.

Pedig nem nehéz, ám kapcsolatot teremteni! Semmi ördöngösség sincs benne. Egy őszinte mosoly, egy nyílt tekintet, és érdeklődéssel fordulni a másik sorsa felé.