Fiúk/lányok . Ha csúfoltok valakit, nem féltek hogy bántani fog titeket?

Sziasztok. Új iskolába kerültem és a mostani osztály a lehető legjobb. De van egy fiú aki egyből elnyerte a szimpátiám . Olyan különleges , érdekes. Viszont múltkor úgy össze veszett az egyik osztálytárslánnyal hogy , a tanár kiküldte . Mikor kiment a gyerek azt mondta a tanár hogy " hagyjátok , szegény fogyatékos ". Az egész osztály kiröhögte a fiút , csak én nem . Mert ha valakit annyira felhúznak hogy már majdnem sír az idegtől , akkor az nem vicces . Szünetben bejött , leüllt és rajzolt . Én odamentem hozzá és megkérdeztem hogy minden rendben . Erre azt válaszolta hogy ne tegyek úgy mint ha érdekelném . Erre leültem mellé és mondtam hogy engem igenis érdekel. De szinte le sem szarta . Majd másnap mikor találkoztunk , integetett nekem és mosolygott rám. Jól esett . Pár nap múlva szinte ő lett a legjobb barátom. Megnéztem a rajzait , és rájöttem hogy , nem idegbeteg , hanem csak nagyon csalódott. Volt benne minden. Lerajzolta a tanárt hogy hogyan ölné meg , meg stb. De minél többet beszélgetek vele , annál nyilvánvalóbb hogy ő nagyon jó ember. És szerintem magányos ember. Furcsa kombináció, furcsa magányos kedves. De ő ilyen. S mint legjobb barátjának nekem elmondta hogy csak éjjel megy el bárhová mert , fél , hogy az emberek látják a csúf arcát . Ledöbbentett az emberi gonoszság , hogy hogyan lehet így valakit tönkretenni. Azonban azt mondta örül neki hogy végre lehet barátja . Én nekem ez jól esett nagyon. De félek hogy ez csak látszat.