Ez szerintetek is illetlenség volt? Ti szoltatok volna érte?

Én megértelek. Voltam egy jó barátommal egy kávézóban, ahol hót lassan szolgált ki az amúgyis undok pincér, így eszem ágában sem volt borravalót adni. Mikor fizettem, s nyitva volt a pénztárcám, a barátom belenyúlt, s kivett egy ötvenest ,majd borravalóként átadta. Aztán az utcán megkérdeztem, hogy ez mégis mi volt, vagy miért nem a sajátjából adakozott, de csak annyit mondott, hogy bunkóság nem adni borravalót. Mondtam ,hogy szerintem bunkóság unottan felszolgálni, de még nagyobb bunkóság más pénzéből önkényesen borravalót osztogatni.

Ja és fél órával előtte arról beszélt, hogy milyen felháborító, amikor ugyanazt a zacskós levest az Auchannál 15 forinttal drágábban árulják a Coopban....

Nem vagyunk már barátok.

Sem a kérdező, sem én nem a pénz értékén vagyunk fennakadva. Hanem magán a tetten.

A megértést félretéve, a borravalóról kapcsán, ezelőtt kb 10 évvel haverokkal-barátokkal jártunk étterembe. Ilyenkor kézenfekvő, hogy egy ember fizet. Gyakran úgy jött ki, hogy én voltam az az ember. Mindenki precízen ki tudta rakni a nemritkán 20 ezer körüli számlát, persze a borravaló (itt már nem kis tétel) a fizetőre maradt. Csak egyszer jegyeztem meg, hogy az nem járja, hogy nekem egy kaja 1000-1500 helyett sokszor 3000-re rúg. Az volt az utolsó együtt kajálásunk, lemorzsolódtunk egymástól.

Ugyanebből a társaságból egy ember sportot űzött abból, hogy kért egy százast erre-arra, mert épp nem volt nála annyi (majd visszaadom címszó). Ez idővel megszámolhatatlan volt, de belefért. Persze én nem a gyik-en szuttyogtam, hanem a szemébe mondtam, hogy bzmeg van. Ugyanez az ember később megörökölte a millióit, egyszer fent, egyszer lent effektus. Nagylelkűen adott kölcsön bárkinek, de soha egy gesztust nem tett, hogy meghívja az embert, és 3 forintot is vissza kért.

A sors fintora: a milliói előtt munkanélküli volt és én szereztem neki egy állást (irodás-sajátasztalos-cégestelefonos-unatkozós) :)

Hogy értsd kérdező, ezek is évtizedes barátságok voltak. Azt mondaná az ember, ha így viselkedünk egymással, az nem barátság. De az, csak az ember változik. De legyél már annyira nagyvonalú, hogy se neki, se másnak nem hánytorgatsz ilyen jelentéktelen dolgot, mert ezek okozzák ezeket a változásokat.