Lányként miért vagyok képtelen más lányokkal összebarátkozni?
Na, ez a kérdés a "jól megmondtam" kategória, azért remélem viszonylag érthető... :D Szóval, 18 éves heteroszexuális lány vagyok, a párkapcsolatokkal sosem volt problémám, ha ez jelenthet valamit. Szeretek beszélgetni, nyitott vagyok új emberek megismerésére. A haverjaim 90%-a pasi, köztük van a 2-3 legjobb barátom is, akikkel mindent meg tudok beszélni, rendszeresen találkozom, stb. Próbáltam lányokkal is barátkozni, de szinte sikertelenül. Nem érzem az érdeklődést a másik oldalról, amikor a netes kapcsolattartásra kerül sor, legtöbben csak 1-2 szót vagy egy szmájlit képesek reagálni. A másik variáció meg az, hogy pár napig eldumálunk, aztán "eltűnnek"... o.o Kapásból 1 lányt tudok mondani, akivel lassan 15 éve tartjuk a kapcsolatot, egy időben legjobb barátnők voltunk, de amikor másik suliba kerültünk, eltávolodtunk. Vele sem emlékszem, hogy mikor találkoztam utoljára, de legutóbb is csak a mobilját nyomkodta egész idő alatt. ._. Bennem van a hiba? Nekem úgy vélem eléggé kiterjedt az érdeklődési köröm, teljesen ismeretlenekkel is tudok beszélgetést fenntartani ha a partner is tud hozzáfűzni valamit a mondandómhoz. Viszont sorozatosan már az 5. szmájli, "aha", "az igen" válasz után már kissé kezd elfogyni a türelmem. Egyik barátom is előfordul, hogy röviden válaszol, de annak a 2 mondatnak van tartalma. Nem azt várom, hogy valaki írjon regényeket, de szmájlikra, 2 szavas válaszokra nem lehet barátságot alapozni. ._. A haverjaim is sokat panaszkodnak, hogy nehezen találnak "normális" lányokat. Nem mintha nem lennék el a fiúbarátaimmal is, de azért mégsem ártana valami jó barátnő, mint régen... Tehát egy újabb kérdés, amit megfogalmazva magam is azt hiszem, hogy a Marsról jöttem: Hogyan kell korombeli lányokkal barátkozni? ._. Kifogytam az ötletekből, halvány gőzöm sincs, hogy mi érdekelheti őket ezek után. Netán még komolyan itt tart ez a korosztály, hogy ha nincs miről beszélgetni, "mondj témát"? -.-
Ui.: Osztálytársakkal, sem mással sincs konfliktusom, köszönőviszony, oszt' kész. Felnőtt nőkkel szót értek, de na, velük barátkozni mégsem ugyanolyan.
válasza:Szia!
Velem is ez a helyzet, csak én 21 éves vagyok és már jó pár ok eszembejutott, hogy miért lehet ez, ami talán rád is igaz. Nekem az egyik legfőbb, hogy hiába vagyok lányos, csinos és érdekelnek a nőies dolgok, mégsem tudok órákig erről cseverészni és a legtöbb lánynak kimerül abban a társalgás, hogy ilyen jelentéktelen dolgokról beszélgetnek, én ezt csak libáskodásnak hívom..:D ehhez társul még az is, hogy szerintem túl felszínesek, a legtöbb lánynak pont azért van sok barátnője, mert nem várják el egymástól, hogy nagy dolgokról legyen szó, hanem csak úgy tessék-lássék módon fenntartják a kapcsolatot, a barátság látszatát és elvannak egymással, vihorásznak meg kimerül ilyen smiley-kban a reakciójuk -ahogy írtad- és nekik ennyi elég is, érdemben nem vágynak többre. Másik: IRIGYSÉG. Nem tudom, milyen külsővel rendelkezel, de saját tapasztalatom alapján azt mondhatom, ha objektíve szép, csinos vagy, felfigyelnek rád az emberek és emellett még intelligens is vagy, akkor egy barátnő rögtön versenytársat lát benned és vagy tudattlanul, akaratlanul vagy direkt, de versengeni, irigykedni kezd. Ez is emberfüggő amúgy, mert nekem van 2-3 "elég jó" barátnőm akikkel azért elég jól elvagyok és szinte soha nem rosszindulatúak velem, de azért már ők is tettek megjegyzéseket...:D Szóval szerintem ezek a fő okok, de lehet hogy kihagytam valamit... elég komplex a dolog. Én kritikus is vagyok az emberekkel, lányokkal szemben és sokakkal nem tudok azonosulni vagy túl őszinte vagyok és ha nem tetszik valami, akkor a szemükbe mondom. Egyszóval a férfiakkal én is ezerszer jobban elvagyok, csak hát... férfi és nő között barátság:DDDDDDDDDDD sajnos nem megy, én örülnék neki a legjobban ha működne, de előbb-utóbb kiderül hogy a srác többet akar.. vagy ne adj isten nekem tetszik meg.:D
Köszi az intelligens, tartalmas válaszokat! :)
Az irigységre én is gondoltam, ugyan nem vagyok egy szépségideál, de meg vagyok elégedve a külsőmmel (gondolom ez érződik a kommunikációmon, a cselekedeteimen), pasiktól elég sok a pozitív visszajelzés... Pár éve mondta egy haverom (osztálytársam), hogy biztos azért nem beszélnek velem a lányok, mert irigyek, hogy nekem van barátom meg még velük is jóba vagyok... o.o Rosszban az osztálybeli lányokkal sem voltam, ha az iskolával kapcsolatos segítség kellett fordulhattunk egymáshoz, stb, de ott tisztázva is volt, hogy nem nagyon van közös érdeklődési kör. Igen, valóban jobban érdekelnek a "pasis" témák, de szerencsére kinőttem már abból jó ideje, hogy csak 3 dologra legyek beszűkülve, és csak arról tudjak beszélgetni, ami nekem tetszik.
Azzal szintén tisztában vagyok, hogy manapság sajnos keveseknek vannak igazi barátaik, de ennyire? Senki sem igényli, hogy számíthasson valakire? Azért ez elég szomorú... Ráadásul az ilyenek magukat sem veszik észre, azokra mondják, hogy "nem normális", akik ugyanolyanok, mint ők... -.-
Nem akarok mindent másokra fogni, tisztában vagyok a saját hibáimmal is, de ezekkel az emberekkel tényleg nem tudok jutni semmire, bárhogy próbáltam. ._. A pletykálásban lehet valami, csak gondolom fiúkról kéne elsősorban, én meg nem fogom kidumálni a haverjaimat, akik tényleg jó fejek. :D Úgy érzem ebből is kinőttem már, a férfiak nyilván másképp működnek sok mindenben, de nem tekintem őket valami földönkívülinek, mint sok más tizenéves az ellenkező nemet. Szívesen osztok meg pl. párkapcsolati tapasztalatokat, hogy más ne kövesse el azt a hibát, amit nekem esetleg sikerült, de valaki azoknál is pislog, mint hal a szatyorban. o.o
Na mindegy, még várom a véleményeket, ötleteket! :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!