Tegyek valamit vagy hagyjam, hogy tönkretegye az életét?

Húsz éves lány vagyok, egyetemista. Szeptemberben összeköltöztem a barátommal, akivel két éve voltunk akkor együtt, és a "legjobb barátnőmmel", akit ugyan nem vettek fel egyetemre, de munkát vállalt egy gyorsétteremben. Fontos elmondanom, hogy ekkor a barátnőmnek is volt egy egyéves kapcsolata, ami ekkor vergődött ki egy hullámvölgyből, ugyanis a nyáron megcsalta a barátját a társaságunk egyik tagjával. Aztán októberben felhozott a lakásunkra egy vadidegen fiút, és vele is lefeküdt. Majd a társaságunk egy másik fiútagjával is,és sok csókolózás bulikban, miközben még bőven együtt volt a fiúval. Eltávolodtunk, folyamatosan hazudozott nekem, ezeket el sem mesélte, a barátainktól kellett megtudnom, hatalmasat csalódtam, de valahog mindig túltettem ezeken magamat. Aztán egy napon a pasija legjobb barátjával is lefeküdt(ezt sem mondta el persze), a következő héten kidobta a paliját (ideje volt), majd összejött ezzel a másik fiúval. Ez kicsit több, mint egy hónapja történt. Hallani sem akartam arról, hogy felhozza az új lökőjét, hiszen az exe egy nagyon jó barátom, ígyis árulónak éreztem magam, hogy a szemébe kellett néznem úgy, hogy tudtam mit tesz vele a barátnője. Aztán kicsit lehiggadtam, (és bár nem mondtam, hogy felhozhatja a fiút) aztán azon kaptam magam, hogy a fiú már egy hete nálunk van. Majd két hete. Az én barátomat nem különösebben zavarta, annyit mondott, hogy adjon bele a rezsibe (mert jó kis számlánk lett...) és kész. Én megbékéltem vele, megpróbáltam őket kizárni. Tegnap írtam a barátnőmnek SMS-t, hogy használhatom-e a laptopját (az enyém meghalt)beadandó csináláshoz, mondta, hogy persze és akkor felnyitottam laptopot, "kicsit" meglepődtem. Három oldal is megvolt nyitva a terhességgel kapcsolatban, plusz egy jegyzet, benne május 6. -negatív, május 8. -mensi kezdete, június 6. - pozitív <3 :). Teljesen lesokkoltam. A barátnőm húsz éves, egy érettségivel, elég szegény család, a szülei biztosan vallást váltanak (ígyis kiakadtak, hogy szakított az előző fiújával, plusz a húga elmondta nekik, hogy miket csinált, amitől, bár ne szóltak a lányuknak, kicsit kiborultak), ha megtudják én meg nagyon sajnálom őket. Az új barátja még egyetemre jár. És tegnap meg ma feltűnően boldogok voltak, meg jókedvűek,mintha egész életükben erre vártak volna, de számomra megrémítő módon ( alapból ők úgy jöttek össze, hogy ez a világ legnagyobb szerelme, bújdosniuk kell,mert tiltott a szerelmük, pedig csak mindenki undorítónak tartja, amit tettek) Tudom, hogy igazából nincs beleszólásom, meg nem is tartom magam a barátjának (eléggé szánalasnak tartom), de bennem van, hogy nyolc évig barátok voltunk, és még talán az, hogy vele mi lesz nem is érdekel, de félek, hogy mi lesz a szüleivel és a babával. Most is görcsben áll a gyomrom, hogy itt ülök és hallom, ahogy puszilkóznak, kuncognak meg enyelegnek.