Miért nem vagyok elég jó a legjobb barátnőmnek?
Régen olyan jól elvoltunk, annyira imádtam, a gimi első percétől kezdve legjobb barátnől voltunk, így ment ez kb.egy évig.Akkor az egyik lány az osztályból elkezdtett barátkozni vele, és hirtelen minden összeomlott.Mert az a lány magabiztos, vagány és egyedi, sugárzik belőle hogy bárkit maga köré tud csavarni, elég néhány szó hozzá.Ugyenez történt a barátnőmmel is, olyan gyorsan lettek jóban hogy észre se vettem.A lány mindig tudta hogy mit mondjon/tegyen amivel még jobban magához láncolja, én meg egyre jobban elszigetelődtem.Az elején még próbáltam bekapcsolódni a beszélgetéseikbe, de a lányon látszik hogy nem bír engem, és olyan mintha szórakozna azon hogy elszakít minket egymástól.Például amikor ördögien rám vigyorog aztán elrángatja a barátnőmet valahova, csak azért mert én is ott vagyok, és ez nem tetszik neki. Komolyan, mint az oviban...>< Úgy irányítja ahogy akarja, a barátnőm bármit megtesz neki amit csak akar, szörnyű volt nézni ahogy "nyalja a talpát".Ami a legrosszabb volt, hogy még a hülye is látta hogy teljesen kihasználta a barátnőmet, ő meg persze mindent megtett neki, szerintem sokszor fel se fogta a helyzetet csak örült hogy "a menő lány barátnője".
Persze nem voltam teljesen hülye, nem futottam utána ha egyszer nem kellettem neki.Az elég rossz időszakom volt, hónapokig, majdnem egy évig voltam nélküle és bár próbáltam barátkozni mással is az osztályból, nélküle olyan magányos voltam.Összesen 2 embert találtam az osztályból akikkel el tudtam beszélgetni de velük is inkább csak azért beszéltem mert mással nem tudtam, de nem igazán érzem olyan jól velük magam, nincs annyi közös témánk mint ezzel a lánnyal.Aztán ahogy nondtam majdnem egy év telt el így, amíg egyszer csak a barátnőm majdnemhogy sírva jött hozzám hogy elege van ebből, az a lány csak kihasználja, és sose volt igaz barátja, fogalma sincs miért volt olyan idióta hogy vele barátkozott.Ez előtt is voltak napok amikor azt hittem megvilágosodik, amikor láttam rajta hogy érzi hogy a lány csak jászik vele, néha még mondta is nekem, de az mindig csak egy pár napig tartott.Ez viszont olyan volt mint valami nagy áttörés, láttam rajta hogy megvilágosodott, és mekkora bűntudata van amiért otthagyott.Először nem hittem neki, azt hittem hogy az első lehetőségnél amikor a lány odamegy hozzá megint ott hagy, de úgy látszott hogy összevesztek, nem is szóltak egymáshoz hosszú ideig.
Aztán ahogy teltek a hetek, aztán hónapok napról napra jobb kedvem lett, éreztem hogy a barátnőm újra önmaga, és tényleg megint minden visszakerült a helyére, programokat szerveztünk, mindent megbeszéltünk, újra mint a régi szép időkben.Sokszor mondta is hogy még mindig nem érti hogy lehetett akkora idióta hogy hagyta magát kihasználni, ha tehetné mindent visszacsinálna, egy kicsit sem hiányzik neki az a másik lány.És láttam rajta hogy komolyan gondolja, annyiszor hallottam ezt tőle hogy egy idő után már én is elhittem, kezdtem elfelejteni azt a rossz időszakunkat.
Eltelt így majdem egy év, amikor hirtelen a lány(aki gondolom ráébredt hogy ez a helyzet nem tetszik neki) újra eljátszotta azt amit elsőnek csinált, csak sokkal rafináltabban.Azt sem tudtam hogy röhögrek vagy hánnyak attól az undorító tenyérbemászó stílusától és mű szavaitól amikkel igyekezett elcsavarni a barátnőm fejét.Ő persze hetekig nem reagált rá, monda is nekem hogy nem érti mit akar tőle ezek után.Aztán a lány egyre erősebben próbálkozozt, konkrétan nyomult.Én meg csak röhögtem rajta hogy komolyan elhiszi hogy bármire is mehet ezzel azok után hogy hogy összetörte a barátnőmet legutóbb? Aki azóta már okosabb lett, gondoltam.
Hát tévedtem.Hatalmasat.Azt se tudom pontosan mikor történt de mintha megismétlődött volna az egész, a barátnőm már megint ez után a lány után koslatott.Sőt, most ezerszer rosszabb a helyzet, mintha teljesen összenőttek volna, mindenhova együtt mennek, csak kettesben, a lány mindenkitől elszigeteli őt.
Persze most egy kicsivel több megbánást látok a szemében mint legutóbb, amikor kettesben vagyunk bocsánatkérő stílusra vált, vagy amikor a lány nem látja odajön hozzám.Válaszolok neki mert akarok bunkó lenni, de teljesen semleges vagyok, nem kérdezek tőle semmit, nem is érdekel már.Azért szerintem látja rajtam hogy meg vagyok sértődve, én meg látom rajta hogy van egy kis bűntudata, de úgy lárszik ez nem elég.
Csak tudnám miért nem vagyok jó neki.Persze nem vagyok olyan vicces és "menő" meg vagány mint az a másik csaj, nem olyan a stílusom, nem mindig tudom hogy mikor mit kell mondani hogy az jó legyen, nem vehetem fel a versenyt vele szemben.De ezzel a lánnyal ellentétben igaz barát vagyok, hűséges, én komolyan figyelek arra hogy mit mond a másik, érdekel hogy mi van vele nem csak kihasználom.És nem azt mondom hogy vicces vagy jófej vagyok de velem is lehet nvetni, főleg vele nevettem sokat.
De neki valahogy mégsem kellek:(
Mit csináljak? Az osztályban ahogy már mondtam rajta kívül nem sok emberrel érzem jól magam, 2 van akivel el tudok beszélgetni, ennyi.Iskolán kívül vannak barátaim de így a suli csak szenvedés.És még van 2 évem:/
17/l
válasza: válasza:#1 lehet hogy igazad van, azt hiszem tényleg jobb lenne ott hagyni.Csak az a baj hogy hiányzik így hogy minden nap látom és eszembe jut hogy milyen jól elvoltunk régen, alig várom már hogy leteljen ez a 2 év és soha többé ne lássam.
#2 Hagy döntsem már el én hogy mi a hülyeség számomra...csak azért mert te mindenkiben csalódtál még nem kell ezt a negatív véleményt hangoztatni.
Van fiúm, és elég jó emberismerőnek tartom magam ahhoz hogy tudjam, sosem fog elhagyni és én sem őt, nagyon boldog vagyok vele.Az iskolán kívül is vannak olyan barátaim akikben még sose csalódtam pesig hosszú évek óta barátok vagyunk. Csak azért mert te idáig rossz emberekkel ismerkedtél még nem jelenti azt hogy az egész világ rossz.
válasza:Nem gondoltam volna, hogy ennyire megsértődsz egy normális hangnemben íródott válaszon. Nekem vannak barátaim, és örülök és hálás vagyok, hogy vannak, de nem arra rakok fel mindent, hogy X majd velem mindig baromi jóban lesz.
Rettenetesen tapasztalatlan vagy és baromi nagy arcod van.
35 éves nő vagyok és természetesen csalódtam már emberekben. És én is gondoltam már magam igazán jó emberismerőnek, csak néhány pofára esés után rájön az ember, hogy nem mindig jön be a nagy emberismerete, ezt a te példád is mutatja, hiszen már másodjára baxta át a fejedet ez a kis csaj és ahogy elnézem lesz még rá eset a jövőben is, amikor majd jön könnyes szemmel és megint a legjobb barátnőd akar lenni.
Ha nem tetszik egy olyan ember válasza, akinek van már tapasztalata, mivel kétszer annyi idős, vagyok mint te, akkor írj a tini kategóriába és siránkozz együtt a 13 évesekkel, hogy nincs öribarid. A leírásod alapján én ennél komolyabb embernek gondoltalak, de az is lejön belőle, hogy iszonyúan túlgondolod ezt a "barátságot" és ahelyett, hogy nyitnál más emberek felé, mindenképpen a régi barátnőddel akarod erőltetni a dolgot. És ne érts félre, mindenkinek rosszul esik, ha mellőzik, de azért belerokkanni nem kell. Te már olyan szavakat, kifejezéseket használsz egy amúgy is romlott barátság esetében, amit mások párkapcsolatoknál, szerelmeknél szoktak. Szerintem ez nem jó irány.
Nem sértődtem meg, sajnálom ha kicsit bunkó voltam, tudom hogy nem mentség de ideges voltam amikor olvastam a kommented és így sokkal rosszabbnak tűnt, sajnos így is reagáltam le. És igen, lehet hogy tapasztalatlan vagyok, de egyáltalán nincs nagy arcom.
Nem akartalak megbántani csak a válaszod alapján tipikusan olyan embernek tűntél aki az életről is le akar beszélni az "úgyis fogsz még csalódni sok emberben" szöveggel, nem gondoltam hogy ennyivel idősebb és tapasztaltabb vagy.
Ahhoz képest hogy milyen durván fogalmaztad meg mégis úgy érzem hogy ezzel az utolsó kommenttel segítettél a legtöbbet, legalábbis abban hogy jobban átlássam azt, hogy kicsit tényleg túlreagáltam ezt a barátság dolgot. Mondjuk az a "14 éves szint" kicsit durva volt, lehet hogy nem emlékszel már milyen fiatalnak lenni, de nem csak a 14-15 éveseknek vannak barátsággal kapcsolatos bajai. Persze ilyen korban már biztos nem veszik olyan komolyan az emberek a barátságokat, de valamiért én még mindig fontosnak tartom. Talán csak ahogy te is írtad nem csalódtam még elég emberben, lehet egy pár ilyen eset után más másként fogom látni a dolgokat, de most még nem.
Persze nem fogom engedni hogy még egyszer átverjen, és hagyni is akarom csak ahogy írtam, még 2 évig kell néznem a fejét és nem tudom mit csináljak.Sajnos sosem voltam abban túl jó hogy nyissak mások felé, de meg fogom próbálni.
És tényleg sajnálom hogy megbántottalak:/
válasza: válasza:El tudom képzelni,mindegy ki hány éves az mindenkinek rosszul esik.Tudom,megpróbálok majd tenni ellene.
Ja értem:D Hát akkor te 35 évesen bulizósabb vagy mint én 17 évesenxD Hát igen, senki sem egyforma, a bulizás nem az én világom.
Akkor ez azt jelenti hogy most kell jó barátokat találnom:)
Nem semmi, gondolom nem lehetett kellemes.Meg tudom érteni, az ilyen emberek nem is érdemlik meg hogy megpróbáld visszaszerezni a barátságukat.
Nekem is van ilyen barátom,több mint 10-12 éve ismertem meg egy lányt,az elején nagyon jóban voltunk, ő volt az első barátnőm, aztán ahogy telt az idő egyre kevesebbet tudtunk találkozni.Van hogy hónapokig nem tudunk találkozni az iskola miatt de ettől függetlenül nagyon szeretem és mindig számíthatunk egymásra, remélem ez a jövőben is így marad:)
Már most is azt teszem, és szerintem ez így is marad.Az sem érdekel ha elkezd kaparni utánam(amire nem hiszem hogy van esély) mert innentől kezdve nem tud érdekelni.
Megpróbálom, de ha tényleg nagyon nem megy akkor az évfolyamból próbálok majd barátkozni.
Tudom, koncentrálok is:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!