Örüljek a hátat fordító barát megjelenésének vagy legyek rideg vele?

Olyan vagy, mint egy kis tinilány, aki sír a szerelme után.

Legyél már férfi.

Szia!

Némely pontokon mintha magamat olvasnám, bár én nő vagyok, "legjobb barátnővel".

Azt hiszem, a te barátod is hasonló személyiség lehet, mint ő. Irigy :)

Amikor párod lett, ő kapcsolatban volt, vagy egyedül?

Nálunk folyamatos konfliktus, hogy az én életemet akarja élni a csaj. Zenész vagyok, ez az egyetlen, de komoly hobbim, sokat foglalkozom vele, így nyilván gyorsan is fejlődök. Egyszerre több hangszeren is.

Ő gyakorlatilag próbál leutánozni mindenben, természetesen "vitte" a zenészséget is. Mivelhogy egyébként valószínű baromira nem érdekelné a dolog, nem is megy neki semmi, csapong ide-oda, na de ha én elérek bármit, már érezni rajta, hogy ölni tudna. Konkrétan ha jóban akarok lenni vele, nem beszélhetek a kedvenc elfoglaltságomról egyáltalán :D

Egyszerűen az az egyetlen életcélja, hogy kicsikarja másokból az irigységet, vagy nem tudom. Mindig fordítva sül el :) Én pl. semmi irigyelnivalót nem látok rajta, görcsösen próbál mindenkinél bevágódni azzal, hogy lemásolja őket, saját személyisége egyáltalán nincs.

Amikor már nem bírja, hogy nekem "összejön minden", látványosan depressziós lesz, majd varázsütésre kigyógyul belőle, keres egy lehetőleg minél nagyobb csapatot amiben elvegyülhet, az orrom alá dörgöli majd eltűnik a fenébe. Amikor a csapat megunja, és ott is megszakad a kapcsolat - általában fél év kb. -, visszakönyörgi magát, mondván, most nagyon megváltozott, fontos vagyok neki.

Ezt úgy 4x játszottuk el eddig :)

Eleinte nagyon megviselt, mert én beleadtam mindent a barátságba, számomra az egyik legfontosabb emberi kapcsolat, inkább legyen egy igazi, de az tényleg olyan, hogy bármiben számíthatok rá... többször is úgy engedtem közel magamhoz, hogy na majd most... adtam neki újabb esélyt, beleéltem magam, ott voltam, ugrottam, ha kellettem, de feleslegesen.

Éppen most kezdi megint a hülye játékát. Míg velem havonta egyszer találkozik, akkor is én menjek, mert ugye ő nem ér rá, másokkal megállás nélkül bulizni jár. Ha neki van baja, utólag le vagyok teremtve, hogy nem voltam ott - ahogy általában lenni szokott -, ha nálam van valami, esze ágába sem jut bármit tenni.

Már csak legyintek :) Ha megint megy, nem jön többet vissza, nem érek rá a hülyeségeire. Úgy tűnik, így lesz, mert magától napok óta nem keres.

Mindkettőnkben csalódtam, én mindig is túlértékeltem őt, azt hiszem. Sokáig nem is láttam, mi a probléma vele, saját magától ismerte el egy rossz pillanatában, hogy irigy a sikereimre. Innentől nem leszek ennyire nyitott.

Hogy te mit tehetsz? Válts stratégiát :) Én is ezt teszem.

Ne keresd magadtól, ha komolyan akar valamit, majd ő megteszi. Ne beszélj vele a közelgő programról, ha komolyan akarja, hogy ott legyél, azt észre fogod venni.

Ha el is mész, légy távolságtartó, hagyd rá, közeledjen ő.

Sajnos ennyi évnyi tapasztalat után elmondhatom, az emberek nem változnak, ha adsz is neki egy esélyt, tartsd próbaidőn sokáig, ne éld bele magad.