Kibékülhetnék a legjobb barátommal?
A történet az, hogy 3 évvel ezelőtt (14 évesen), eltávolodtunk egymástól a legjobb barátomtól. (akkoriban nagyon ment a barátnőzés téma, mert hát ki a legkirályabb ha nem az akinek barátnője van a társaságban)
Volt egy ilyen megállapodásunk (ne úgy értsétek hogy rákényszerítette valamelyik fél a másikat, ő vetette fel amikor összejött egy lánnyal), hogy lányt soha nem fogunk a másikunk elé helyezni, maximum egy szintbe vele. Neki lett először barátnője, és hát ezt "megszegte", és körülbelül 3-4 hónapig egyáltalán nem találkoztunk, csak ilyen utcán kézfogás stb.
Nekem ez nagyon rosszul esett/csalódtam benne, és végül mikor szakítottak utána is próbáltam kerülni vele a kapcsolatot. Haverok azért maradtunk, együtt bulizás, meg hasonlók voltak, de ketten soha nem mentünk sehova, meg körülbelül azóta se jártam nála.
Középiskolába kerültem, lettek ott új "barátaim", akikről azt hittem hogy a barátaim.
Egészen a múlt hétig amikor egy bizonyos eset után (nem részletezném) igazából mindenki lesz*rt engem abból a 7-8 emberből.
Azóta nagyon egyedül érzem magam, és most jöttem rá mennyire is hiányzik a gyerekkori cimborám. Mert hát előtte mindig együtt voltunk, mindenki azt hitte hogy testvérek vagyunk.
Szerintetek ha most, így 3 év távlatából elmesélném az én szemszögemből, és akár bocsánatot kérnék, visszacsinálhatnánk a kapcsolatunkat?
Mert akkoriban igazából egyáltalán nem esett szó erről, csak akármikor később hívott valahova valahogy hárítottam. Még az is megfordult a fejemben, hogy ő észre se vette hogy sok ideig semmit se akart velem, mert annyira szerelmes volt, és még ő haragszik rám, hogy miután eltűnt a rózsaszín felhő, már nem ugrottam az első szavára.
Hát nyilván nem olyanra, mint gyerekkorunkban, mert hát már majdnem felnőtt emberek vagyunk, de csak hogy legyen egy igaz barátom, mint régen, és akikről azt hittem hogy az utóbbi 2-3 évben voltak.
ui.: Ezt senki ne önsajnáltatásnak vegye, nem itt akarok barátokat keresni, meg semmi ilyesmi, csak hátha valaki járt már itt hasonló cipőben. :D
Ha valaki nem érezné teljesnek a "sztorit", azóta lett barátnőm, akivel azóta is együtt vagyunk, de azért mégis jó ha az embernek vannak barátai, mert vele se lehetek a hét minden napján.
"ki a legkirályabb ha nem az akinek barátnője van a társaságban"
Eddg olvastam.
Szánalmas...
Kedves 1. Válaszoló 14 ÉVESEK voltak.
Ez elfogadható ,jobb mint a mostani ,mivel már sok gyerek akkor nemi életet el...
Ennyit a legjobb barátságról. Nekem is van tapasztalatom ezzel kapcsolatban. Még évek is kevesek ahhoz, hogy valakit legjobb barátodnak szólíts.
Sőt, még barátnak is nagyon sok idő kell.
Amit tehetsz az az, hogy lezársz mindenkit érzelmileg, így a volt legjobb barátodat is és ezentúl (ugyanúgy) pozitívként fogsz hozzáállni mindenkihez, hogy növeld az esélyeidet. Majd a bajban megismered a barátaidat, illetve a legjobb barátaidat.
17 éves vagy, én sem vagyok sokal idősebb, de vigyázni kell nagyon mindenkivel.
Üdv az érzelmek nélküli világban, ahol letoj mindenki mindenkit!
tetszik, hoygy vannak még fiatalok, akik igényelnék az igaz barátságot. Ne okold magad, hogy akkor nem fogadtad vissza.. valójában ez is mutatja, hogy még a tiedhez hasonló jó barátság is érdeken alapul... Ő akkor akar hozzád visszatérni, mikor dobja a csaja, te meg akkor, mikor csalódsz a barátaidban. Nincs ezzel semmi gond, csak én ezért ábrándulok ki az emberi kapcsolatokból.
23f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!