Mit kellene tennem?

Na, talán valamennyire sikerült kibogoznom amit írtál, nem tudom mennyire jól értettem, de megpróbálok válaszolni. :-) Az, hogy belekeveredett a dologba a tesód is, szerintem csak egy mellékszál, a fő kérdés gondolom az: otthagyd–e az új barátodat, hogy inkább mégis visszamenj a régihez. Jól értem? Nem tudom, lehet az amit érzel már nem szerelem, csak nosztalgia a régi, megszokott dolgok iránt. Ha annyira nem voltatok már jóban, akkor ha visszamész, utána lehet, hogy egy ideig ellesztek valahogy, de újra fognak kezdődni a problémák és megint szakítani fogtok, ami még sokkal rosszabb lesz. A régi öregek azt mondják, hogy kell egy idő, ameddig az ember elfelejt valakit és ebben igazuk is van. Van aki azt mondja, hogy ha pl. négy évig voltatok együtt, akkor minimum két év az, ami alatt teljesen el fogod tudni felejteni az előző kapcsolatodat. Ez sem akkora nagy butaság, solaktól hallottam meg én is megtapasztaltam, hogy így van. Én is voltam ilyen helyzetben, szakítás után mindjárt összejöttem egy csajjal, de egy percig sem éreztem igazinak, mert sajnos még a régi barátnőm, a régi életem után vágyakoztam. Nem tudom, nem vagyok valami látnok, aki belelát másokba, de szerintem addig nehezen fogsz új, boldog kapcsolatot találni, ameddig az előzőt teljesen le nem zárod magadban. Ez nem könnyű munka ami sokáig is tarthat, el kell végezni annak érdekében, hogy fel legyél készülve egy új szerelem befogadására. Hogy meddig tart, az szerintem egyénfüggő, mindenkinél máshogy van. Ha egyszer már eldöntöttétek a szakítást, akkor nem hiszem, hogy jó ötlet mindent visszacsinálni. Szakítás után nagyon nem könnyű, tudom mennyire rossz, én is átéltem ugyanezt, de mégis jobb hamarabb túlesni rajta. Nekem az jött be, hogy elhatároztam mostantól nem a múlttal, hanem csakis a jövővel foglalkozok. És onnantól kezdve, hogy elkezdtem tudatosan összeszedegetni magam, lassacskán megpróbálni kiépíteni egy új életet, szinte napról napra jobban lettem és csakhamar megfeledkeztem a volt kapcsolatomról is. Vagyis nem elfelejtettem, hanem jelentéktelenné vált számomra, ma már semmit nem érzek iránta. Nagyjából olyan mintha szimplán egy régi ismerősre gondolnék, akivel soha nem volt semmilyen különösebb közös élményünk. Szóval szerintem nem a leghelyesebb döntés visszamenni, de lehet más máshogyan gondolja, én így gondolom. Az is igaz, hogy nem ismerlek, sem a barátodat nem ismerem, ezért csak általánosságokat tudok mondani, ami esetleg tévedés is lehet. De azért remélem tudtam valamennyire segíteni. :-)