Normális hogy azért nem akarok barátnőt, mert szégyellném?

Ez egy elég furcsa kérdés, de nem tudom másképpen megfogalmazni..

Már egy ideje próbálgatok rájönni, hogy miért nem merek csajozni, miért menekülök mindig, ha esetleg összejöhetne valami és most jutottam el a válaszig.

Mivel én nem vagyok egy kigyúrt macsó, ezért cikinek érezném, ha barátnőm lenne.

Ez rohadt nagy hülyeségnek hangzik, és az is, de tényleg ez van.

Valahogy nem merném az emberek előtt felvállalni, ha lenne barátnőm, mert félnék hogy mit szólnának rá.

Miközben tudom, hogy igazából senki nem szólna rá semmi rosszat és nem is lenne miért, de valahogy én mindig a kis nyomi, csendes fiú voltam, ezért az "karakteridegen" lenne, ha lenne csajom.

De az is igaz, hogy féltem az életem minden apró, megszokott történését megváltoztatni.. Gondolok itt arra, hogy nem a barátaimmal/egyedül mennék a buszhoz, hanem a barátnőmmel, délután nem aludnék vagy filmet néznék hanem a barátnőmmel lennék. Valamiért mintha ezt nem merném bevállalni..

Mit tehetnék?

16/F