Egyedül a világ ellen?

Akik ilyen esetben felkeresnek (otthon ülsz mindig...) azokból nem biztos, hogy kérnél.

Mozdulj ki. Csinálj valamit. Ne várd ülve azt, hogy majd valaki rádtalál. Kopogtasson az ajtón vagymi?

Állj neki egy olyan hobbinak, amit többen szoktak csinálni egyszerre. Pl. falmászás, ott mindenképpen összefutsz másokkal, mert 2 ember kell egy mászáshoz. Van még rengeteg más hasonló tevékenység is. A lényeg mozdulj ki!

Az egy rendkívül fura logika, hogy azért nem tanulsz tovább, mert úgyse találnál barátokat, nem értem.

Ha a hegy nem megy...

Bullshit sablont tolja a képedbe mindenki, gondolom (úgy mint az első válaszoló is)

Mondhatni a fenti szöveget én is írhattam volna.

Jártam táncolni -> nem lettek barátok

jártam okj-s suliba 4 be is, összesen 5 évig -> nem lettek barátok

Dolgozom már jó pár éve -> nem lettek barátok

több online játékkal is játszottam -> nem lettek barátok

több évig voltam társkereső oldalakon is -> nem lett se barát se bnő

Hozzátenném, hogy én próbáltam nyitni, a másik fél nem kért belőlem.

Én megtettem ami lehetett, most már nem igen teszek az ügy érdekében! Elvagyok egyedül!

Jézusom, a #2-es válaszolónak elég furcsa világnézete lehet :D

Hobbikat, tevékenységeket ugyanis nem azért választ az ember, hogy majd barátokat szerezzen. Vagyis nem ez a fő cél, max. a célok között az egyik, hogy megismerhet új embereket. De a fő az, hogy jól érezd magad. Végigpróbálhatod a világ összes társas hobbiját és sportját - de ha csak azért csinálod, hogy nőt vagy barátot szerezz, akkor nem fogsz sikerrel járni! Csak akkor jársz sikerrel, ha olyan hobbid van vagy olyan tevékenységet csinálsz, amiben jó vagy, ami örömet okoz, amivel megvalósítod magad. Az ilyen ember ugyanis vonzó lesz - aki pedig önmagát emészti és sajnálja, az pedig taszító.

Azért nem mész továbbtanulni, mert eddig nem sikerült barátságokat kialakítani? Ember, te nagyon el vagy tévedve!

Elárulom, nekem 18 évig nem nagyon voltak igazi barátaim, általános iskolában és gimiben is inkább csak kihasználtak az emberek és mindig magamra hagytak, ha szükségem lett volna rájuk. Aztán egyetemre mentem, és minden megváltozott. Pont azért, amit fentebb írtam: azonos érdeklődési körű és nagyjából közeli világnézetű emberek közé kerültem, és jól éreztem magam abban, amit csinálok és jó voltam benne. Eredmény: tök sok barátom lett.

De ne azért menj továbbtanulni, hogy barátod legyen, hanem azért, mert van valami célod vele. Ne más emberek alakítsák már a jövődet, hanem te magad tegyél valamit saját magadért! Már bocsi, de ha azért nem mész továbbtanulni, mert nincsenek barátaid, akkor sztem elég nagy hülye vagy és meg is érdemled a sorsodat!

És még valami: a barátkozást vagy barátnő szerzést - vagyis emberi kapcsolatok kialakítását nem úgy kell végezni, hogy direkt nekiállsz szerezni ilyen embereket. Hanem csak éld spontán az életed, ne várj semmi különös dolgot, és akkor csak úgy magától jönni fognak ezek! Csak szimplán legyél jószívű és kedves, legyél intelligens, empatikus, segítőkész, és tisztelj másokat. Legyen önbizalmad, legyél magabiztos és vidám, és akkor barátaid is lesznek. De még akkor is lehetnek barátaid, ha nincsenek meg ezek a tulajdonságaid. Csak ne görcsösen akarj valamit, hanem csak úgy élj a világba.