Csak annak nincs ideje a másikra soha, aki nem is akar rá időt szakítani?

3-as.

de volt ilyen fősuli alatt államvizsga és szigorlat előtt két perccel, és nyelvvizsga előtt egy perccel, mikor apám kórházba került. hirtelen ráértem.

Szerintem igaz is meg nem is.

En is ugy gondolom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire idot szakit.

Ugyanakkor például most én nagyon el vagyok havazva a munkámmal, általában regeel 10tol ejfeleig dolgozom.

Van egy fiú akivel talalkozgatom, de egyszeruen nem tudok ra idot szakítani, hiaba szeretnem.

Nem.

Aki napi 12-14 órát dolgozik, hajnali négykor kel, hattól az irodában van, majd legkorábban este hatkor, de inkább hét/nyolckor ér haza (két-két és fél órás utazással naponta) - mint én -, annak ténylegesen nem sok mindenre van ideje, illetve energiája.

Hét közben időm nincsen, hétvégén meg sokszor zombiként fetrengek otthon.

Nyilván ennek ellenére igyekszem találkozni a barátaimmal, de mivel ők leginkább fél öt- ötre teszik a találkozókat hétköznap, így érthető, hogy nekem ez esélytelen, hiszen akkor én még nagyban dolgozom. Most lehet erre mondani, hogy akár ki is rúgathatnám magam, de valamiért inkább nem teszem...

29/N

Részben igaz, részben nem.

Tegyük fel, hogy egész héten este 8-kor érsz haza a melóból, akármennyire is akarnád, emellett legfeljebb csak este 8 után tudsz a másikra időt szakítani.

Szóval azért vannak bizonyos fizikai korlátok.

De ha ezeket az egyértelmű fizikai (illetve felelősség miatti) korlátokat leszámítjuk, akkor igaz. (Nyilván ha valamelyik szerettem neadjisten kórházba kerülne, tojnék magasról a munkahelyre, akár elengednek, akár nem, ott lennék mellette. Ellenben egy sima haveri találkozóért nem kockáztatnám a munkahelyemet, és nem azért, mert ne lenne fontos számomra az adott ember.)

De azt, hogy amire akarsz időt szakítani, arra tudsz is, nem a kötelező alfoglaltságokkal kapcsolatban szokták emlegetni. Hanem hogy az ember saját szabadidejéből amire akar áldozni, - amennyire fizikailag az lehetséges - arra tud is. Ez pedig nagyon is igaz.

Amikor valaki már hetek óta halogatja a találkozót, és érdekes módon mindig "más dolga van", az már több, mint gyanús. Főleg, ha eközben másra meg érdekes módon van ideje.