Hogyan érjem el hogy azok az emberek akikre én barátilag tekintek, ők is így tekintsenek rám?

én próbálom pár "barátomat" elhivni néha városba, diszkóba, de valahogy nemigen érnek rá.. egy olyan "barátom" sincs, akivel úgy érzem, hogy bármit megbeszélhetek..

valamiért nem bíznak bennem az emberek, és talán ezért nem jön senki se nekem a problémáival, sőt, még a sikerélményekkel se jön senki, pedig néha jól esne.. lehet hogy a mai fiatalok cikinek érzik, ha beszélnek a bajaikról?..jó, oké, ezt még megtudom érteni, de azt hogy senki nem tekint rám úgy mint akinek a sikerélményt is elmondhatná, ezt már nem értem miért..

17/F