Igaz, hogy azokból akik valamilyen szolgáltatást nyújtanak nekünk, azokból nem lehetnek barátok? Vannak erre ellenpéldáitok?

Egy nagyon jó fej csajhoz járok masszázsra, akivel tök jól el tudunk beszélgetni. Volt hogy utána is beszélgettünk még, sokat mesél magáról és jókat nevetünk. Pedig még csak nem rég óta ismerem és ritka hogy együtt tudok nevetni egy "idegennel". Úgy szeretném ha barátok lennénk és igaziból is kedvelne. Csak van bennem egy elég erős érzés, és tuti így is van, hogy csak azért kedves meg beszélget mert ugye ő szolgáltatást nyújt, neki beszélgetnie kell mindenkivel... csak azért ilyen mert fizetnek neki az emberek.

És erre a gondolatra mindig elszomorodok és nincs is már kedvem menni hozzá. :( Ritkán kedvelek meg valakit így... hogyan jussak túl azon hogy nem lehetünk barátok? Ne járjak többet hozzá? Próbálok kijönni egy elég depis időszakból és újra társadalmi életet élni, és lehet hogy rossz helyen kezdtem...