Vannak itt olyan lányok, akik inkább fiúkkal barátkoznak és nem kedvelik a lány közösségeket? Ha igen, mik az okai ennek?
Én irtózom attól, ami néha lányok között tapasztalható. Hiába "barátnők", folyamatosan versengenek, egymást próbálják túlszárnyalni, kibeszélik egymást a másik háta mögött, áskálódnak, pletykálkodnak, rosszindulatúak. Nyilván nem ez van mindenhol, de én emiatt nagyon ritkán tudok jól kijönni lányokkal.
20L
én egyszerűen csak nehezebben találom a hangot a nőkkel, nyers vagyok én is és kimondottan férfi humorom van, amit a nők java vagy sértőnek talál, vagy meg sem ért (nem azt jelenti, hogy alpári vagyok), felszínesebb, "haveri" kapcsolatoknál egyszerűen nem megy a lányokkal, ráadásul ők is utálnak engem, mivel jó a humorom és jól kijövök a férfiakkal és csúnya se vagyok, ezért rögtön féltékenyek (én nem az vagyok, aki ül egy társaságban és mások poénjain kuncog).
viszont arra már rég rájöttem, hogy komoly, mély barátság férfi és nő között nem, vagy csak nagy nehézségek árán jöhet létre, mert előbb-utóbb az egyik tuti többet akar a barátságnál. ezen idővel túl lehet lendülni és akkor lehet barátkozni, de igazi mély barátságokat azért lányokkal kötök, tehát sok fiú haverom van és kevés lány barátnőm.
nyilván van féltékenység, meg kibeszélés, de attól még azzal a pár emberrel számíthatunk egymásra és szeretjük egymást, különben nem lennénk már sok sok éve barátok. akivel nincs ilyen erős kötelék az idővel úgy is kikopik az ember mellől.
29/N
4-es:
Ez érdekes helyzet, mert azt szokták mondani hogy ilyet csak a tinilányok csinálnak, de ezek szerint nem.
Azért is érdekel, mert én mint férfi nem mondhatom ki ezeket, mert rögtön megbélyegeznek, hogy nőgyűlölő vagyok meg impotens.
Illetve azt vettem észre, hogy az ilyen lányok maguk is férfiasabbak gondolkodásban, vagy legalább is nem veszik fel a tipikus női társadalmi szerepet.
"Utána hónapokig padlón volt, nem volt senkije, csak a fiúja. "
Igen, ezt már én is észrevettem, hogy lány ha párkapcsolatba kerül akkor a barátait/nőit elhanyagolja. Legalább is én ezt fiúk közt nem tapasztaltam.
"Tapasztalatból mondom, sokszor az embereknek a saját egójuk többet ér, mint egy igazi barát, aki mindig mellettük van. "
Ezzel egyet is értek. Bár szerintem inkább csak kiderült idővel hogy a történelmi viszonyok, mint pl család, munkahely, barátok csak kényszerkapcsolatok, és amint van rá lehetőségünk, elhagyjuk azokat.
"Van 1-2 lány barátom most is, de az én korosztályomban a normális személyiség.. Hát ritka mint a fehér holló:D 18/L"
Szerintem meg pont attól normális valaki, hogy olyan mint a többség. És ma már ritka ember, aki emberséges. Bármely korosztályban.
"viszont arra már rég rájöttem, hogy komoly, mély barátság férfi és nő között nem, vagy csak nagy nehézségek árán jöhet létre, mert előbb-utóbb az egyik tuti többet akar a barátságnál"
Szerintem nem feltétlenül minden férfi ilyen. Mármint jobb esetben egy férfi különválasztja az ösztöneit a tetteitől meg a terveitől, tudja kezelni a vágyait.
Sőt, szerintem ha megismerik egymást és már az elején kiderül hogy egyik sem esete a másiknak, akkor nem lesz ilyen félelem a levegőben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!