Mindenki "elhagy"! Teljesen egyedül vagyok! Mit tegyek?

Az elmult időszakban azt veszem észre, hogy mindenki eltávolodik tőlem. Az egykori "barátaim" már nem keresnek - csak akkor ha szükségük van valamire - , ha hívom őket ide-oda, akkor nagyrészt valami miatt sohasem érnek rá. Szüleimmel nem jövök ki valami jól, így nincs senki akinek elmondhatnám ha bánt valami vagy el tudnék menni vele szórakozni/sétálni/beszélgetni. Teljesen egyedül vagyok. Pedig soha nem ártottam senkinek, mindig segítettem ott ahol tudtam, mindenkit befogadtam/befogadok a szívembe, szeretek adni - mind a szeretetemet, mind segítséget - és ennek ellenére is azt veszem észre, hogy senkinek nem vagyok fontos, nem jelentek semmit.

Néha már azon is elgondolkozok, hogy talán jobb lenne ha kilépnék az életből. Lányok is folyamatosan elutasítanak. Teljesen össze vagyok törve.

Segítsetek, hogy mit tegyek!? Pszichológus lenne a legjobb megoldás?? Vagy valami más??

22/f (tudom, hogy hülyén hangzik ez az egész egy 22 éves embertől, de fogalmam sincs, hogy mihez kezdjek)