Hogy tudom valakinek megmutatni, hogy nem olyan vagyok, amilyennek gondol, hogy győzzem le a velem szembeni előítéleteit?
Van valaki, aki tetszik nekem.
Sajnos olyanok a barátai, akik mind utálnak engem, és, noha már felnőttek vagyunk, kamaszkorunk óta egyfolytában nyomják rólam a pletykákat.
Nem tudom nyilván bizonyítani, hogy ez még mindig így van, sajnos azt sem tudja, hogy én időközben orvos lettem.
Amikor nagy ritkán találkozunk, látom rajta, hogy áttörhetetlen fal van köztünk, bármit mutatnék neki a személyiségemből, nem érdekli.
Noha egy közös barátunktól tudom, hogy külsőre nagyon is bejövök neki.
Úgy látom, ha nem lennének az előítéletei, lehetne valami a dologból, de hogy lehet legyőzni az előítéletekwt?
És mik azok az előítéletek veled kapcsolatban?
Nagy volt a szíved az egyetemi évek alatt? Mert ha innen fúj a szél, akkor a múltat nem lehet megváltoztatni.
Eléggé rébuszokban beszélsz, nehéz így bármit mondani, ha nem árulod el, mit pletykáltak rólad a barátai, illetve mi miatt nem szeretnek, ráadásul felnőttként.
Most ki fogsz nevetni, de a pontos dolgokat én se tudom.
Amit tudok, hogy mindig azt mondták rám, hogy gáz vagyok, kínos velem mutatkozni, hülye vagyok, és rajtam csak röhögni lehet. (Ma ehhez képest senki nem utál, és rengeteg igazi, jó arc barátom van, elkerültem ebből a közegből, és máris kiderült, nincs velem prob.)
Kiközösítés, ilyenek, mert nem voltam benne tanárok szivatásában, nem voltam szexgép, sok mindenben tehetséges voltam, de nem voltam tanulógép, a jó jegyeimmel együtt, bandáztam, mászkáltam pár, akkoriban rosszhírűnek számító emberrel (nem voltak igazán azok ők sem, a hírük sokkal rosszabb volt).
Mindehhez társult az akkoriban enyhe súlyfeleslegem, nem volt sok, 12 kiló, de a kamaszok kegyetlenek.
Egy nemsovány embernek akkoriban meg kellett volna húznia magát, nem hogy középppontban tehetségesen sikeresnek lenni. Az egy ilyen közeg volt.
Szóval, olyan volt a renomém, ami miatt az illetőre nem vetett volna jófényt, ha velem jár.
Felnőttek lettünk, de még mindig tetszik.
Nincs senkije, nekem se, jó dolgokat tudnánk együtt csinálni.
Hihetetlen, mennyire dolgoznak ezek az előítéletek felnőttként is.
Alapvető probléma szerintem, hogy ritkán találkoztok. Sajnos jelen pillanatban ezen csak te tudsz változtatni, de gondolom orvosként ez nem egyszerű, viszont nincs más megoldás.
A cél az lenne, hogy olyan helyzetbe kerülj vele, ahol kettesben lehettek és akkor már tudnál hatni rá és meg is tudnád győzni, hogy az előítéletei teljesen hamisak.
Aha, igen, ez egy jó ötlet.
De milyen módon mutassam neki be, ha nem képes annyira, hogy adjon nekem egy esélyt, és ne az előítéleteken át lásson engem? Valami ötlet?
Egyszerűen odamész hozzá! majd kérsz tőle egy találkát, randit mindegy minek nevezzük egy nyilvános helyen, pl kávézóban. A miértre pedig nyiltan megmondod miért. Persze nem egyből bejössz légy a csajommal :D hanem szeretnéd jobban megismerni, blabla. Tudod hogy megy, írtad nem gyerek vagy. Azt vallom, hogy az ennyire egyenes út a járható!
Két lehetőség van. Belemegy megismer és hepi minden.
Nem megy bele. Ne keseredj el, a tüske benne marad, és nem hagyja nyugodni. Fő az őszinteség, a nyugi meg ilyenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!