Lelki szemetesláda: hogyan kerülitek el, hogy ne válljatok azzá? Hogyan utasítjátok el udvariasan az ebből a célből lefolytatott több órás panaszkodó, siránkozó és elemző, részetekről passzív telefonbeszélgetéseket?

Ha barátról van szó, akkor meghallgatom őket, elmondom a véleményem, tanácsot adok, ha csak szenved, semmivel se próbálkozik, csak sajnáltatja magát, elmondom neki őszintén, akár bunkó módon, hogy mostmár fel kéne emelnie a seggét, és tenni az ügyben. Eddig ezért nem sértődtek meg, és így jobb neki is, "fel van nyitva a szeme".

Ha nem barát, csupán egy szimpatikus személy, akkor meghallgatom, tanácsot adok, ha nem csinál semmit, akkor bizony ő baja, én meghallgatom szívesen, és helyeselek neki, ha attól jobb a lelkének, nem fogod elhúzni, vagy hazudni neki a hollétemről.

Ha nem szimpatikus, 2-3 alkalom után elküldöm őket a retekbe.

Így nincs konfliktus, nem veszítesz el senkit, akit nem szeretnél.