Egyre nehezebb őszinte barátok keresni?

Férfi, vagy nő vagy? Mert azért nem mindegy. Én nő vagyok, de a férfiak utálnak (nem vagyok csúnya, csak valahogy nem kedvelnek engem, ez van, én sem őket, de lezbi se vagyok, csak a félreértések elkerülése végett). A nőkkel általában jól kijövök, mégsem találtam közöttük jó barátot. A férfiak között viszont 3 értékes embert is találtam, azok közül az egyiket a saját hibámból elvesztettem, a másik kettő meg tojik rám. Tényleg nehéz igaz barátot találni. Iskolában sokkal könnyebb, mert ott minden nap emberek között vagy, sok ember között, akik korodbeliek és még ott van a remény is, hogyha itt nem jön össze, akkor majd talán a következő iskolában, vagy talán felnőttként jobb lesz. Én nagyon visszavágyok az iskolába és a világ barmának érzem magam, amiért onnan meg mindenáron ki akartam kerülni abban a reményben, hogy egyszer jobb lesz. De azt nem gondoltam volna, hogy rosszabb lesz. Ha ezt tudom, hát...:D Felnőttként szerintem sokkal nehezebb barátokat találni, mert már mindenkinek családja van, mindenkinek a párja az első, nagy szerencse kell hozzá, hogy kifogj valakit, aki olyan, mint te, van közös témátok és még ennek tetejébe ne is legyen egy áruló, ami már külön luxus.

Az őszinteség fájdalmas, ezért valójában senki sem szereti, csak nem meri bevallani, de úgy tesz, hogy ő őszinte. Mindenki azt szereti hallani ami jólesik neki. Az őszinte barát nem ilyen.