Hogyan tudnék barátokat szerezni? A régiek miért pártoltak így el?
19 éves vagyok. Volt akivel 12, volt akivel csak 8 évet jártam egy osztályban. Volt egy 6-os csajbandánk (de nem ez a plázacicás, hanem korrekt kis társaság) abból is hárman elválaszthatatlanok voltunk. De ahogy kiléptünk a "nagy életbe" elszakadt ez a kötelék. A többiek között fent maradt (4-en egy városban vannak, van akik egy suliban is, de a többiek is beszélnek, találkoznak)
Fűt fát megígértek, amikor volt a ballagás, hogy mi hogy lesz, de semmi. Hívtam őket, írtam sms-eket, szülinapra küldtem ajándékot, facebookon kerestem őket. Persze nem zaklatós szinten, csak éppen annyira, hogy élek és érdeklődöm, mi van velük. De semmi válaszreakció.
Egy hete sikerült az egyik csajszival felvenni a kapcsolatot, mondtam neki hogy mondjon egy időpontot, átmegyek hozzá, hogy egy kicsit dumáljunk. Azt mondta nem ér rá, mert dolgozik. Most meg látom, hogy az én kis városomban ma a "közös barátainkkal" összegyűltek. Engem meg ne mis hívtak. Nem mentem oda, nem vettek észre, de nagyon rosszul esett és nem értem miért.
A mostani sulimban (mérnökinfós vagyok) 1 csaj van összvissz a szakomon. Vele jól elvagyok. A srácok... hát van köztük egy-kettő aranyos, meg akiket barátnak nevezhetek, de szükségem van egy két női tanácsra is néha.
Hol tudnék barátnőket szerezni, vagy mit rontok el?
Én voltam középsuliban is az, aki összetartotta a csapatot, a bajokat, vitákat elsimította. Ha baj volt velem, megmondták, ez kölcsönös volt. De semmi javíthatatlan baj nem volt.
Nem feltétlenül rontottál el semmit. A barátságoknak is vége lesz egyszer. Ennek most itt van vége.
Egyébként ha van időd járhatnál sportolni...ott lehet barátkozni :)
Lehet. Gondoltam hogy el fogunk egymástól távolodni, de nem így. Mindenkit egyszerre vesztettem el.
Sajnos sportolni nincs időm ,mert elég durva órarendem lesz következő félévben, utána meg megyek dolgozni. De szerencsére a napi másfél órás biciklizés meglesz (suliba oda-vissza)
általában az vagyok.
Nálunk pont fordítva van. Ők mentek PEstre és tényleg azok a sznobok lettek, akik a pórnéppel nem állnak szóba. Azért mert én Kecskemét mellett döntöttem, nem kéne így lenézni szerintem.
Hát ez van!
Barátok jönnek és mennek... Ha jól olvastam most is tanulsz (fősuli?). Figyeld meg ugyanez lesz a diploma után is... Én azt vettem észre hogy 2 típusú ember van: az egyik a "tehén" a másik meg a "vérszívó denevér". Ergo addig jó az ember ameddig szívhatják a vérét és pont. Attól a pillanattól, amikor már nem tudnak lelki szemetesnek használni (amit írtad is hogy sok vitát elsimítottál), vagy lehet túl sok infót tudsz róluk és félnek hogy kikotyogod -attól a pillanattól nem lesz rád szükségük... Vagy esetleg valaki nagyon féltékeny lett rád, és kipiszkált abból a társaságból. Ehhez elég egy rosszindulatú pletyka is ami nem igaz... (tudnék mesélni) és ha a többiek neki hisznek akkor neked nem sok esélyed van ... majd talán évek múlva kiderül, hogy ki miért rágott be, ha kiderül. De akkor már késő lesz, te is berágsz rájuk, hisz akkor mégsem ismertek téged igazán jól (ha elhiszik a pletykákat).
De az is lehet hogy te elmentél fősulira / egyetemre, a többieknek meg nem sikerült és ezért féltékenyek rád...
A gyerek kérdés meg egy röhej: egy 25 fős osztályból 3-an kerültünk be fősulira /egyetemre. (azóta sikeresen lediplomáztam) Múltkor összefutottam az egyik volt középsulis csajjal: és elkezdett dicsekedni hogy van már egy kisfia, aki 5 éves ...blablabla.... kérdezem tőle, hogy és milyen volt az esküvő??? :D Volt nagy nézés, azt mondta hogy olyan nem volt, mert eddig nem volt rá pénz... (érdekes a gyerekre van? arra nincs hogy bemenjenek és kimondják az igent kb 20ezer ft arra nincs?) Na ezek után én néztem egy nagyot... aztán gondolta, hogy visszavág: elkezdi: fősuli sikerült? mondtam neki hogy nem ...(hatásszünet).. csak az hanem egy másik felsőfokú végzettséget is szereztem azóta, plusz egy üzleti középfokú nyelvvizsgát is letettem (a nulláról!!!):D
Szóval jobb ha hozzászoksz és nem görcsölsz: örülj annak ha lesz egy igaz barátnő az életedbe aki tűzön vízen át kitart, többet ne is várj... ez Magyarország... itt mindenki mindenkin élősködik és lesik hogy kiről hány bőrt lehet lehúzni. Én középsuliba mindig mindenkinek odaadtam a tételeimet, soha semmit nem kaptam érte cserébe (volt olyan amikor jól esett volna ha néhány ember kiáll mellettem bizonyos szitúba, de még azt sem kaptam meg tőlük), ugyanez volt fősulin is: ott már segítettem, korrepetáltam, puskámat adtam kölcsön vagy éppen oda, mindig azt hittem hogy velem van a gond és én nem teszek meg eleget...mindig mindenkihez volt pár jó szavam: addig voltam jó ameddig mellém ülhettek a vizsgán, ameddig súgtam, ameddig kerestem őket. Tudnék mesélni. Aztán diploma és mindenki eltűnt... hát ennyi volt.. amúgy azért van egy jó dolog ezekben: nemrég valami oknál fogva sorba keresnek meg ezek az emberek, és azért jó érzés (kövezzetek meg) azt mondani nekik, hogy "bocsika de nem érek rá" :D
igen, én is ebben a szituációban vagyok.
Hát, akkor megpróbálok nem bánkódni ezen, és élvezni a mostani emberek jelenlétét, míg ki nem lépnek az életelmből. :/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!