Miért nincs egy szál barátom se? Mit ronthattam el?

Na nehogy már öngyilkos legyél egy osztálynyi nyomorék miatt.

1. padtársadnak soha többé nem segítesz. Semmiben. Aki gané veled, azzal neked is ganénak kell lenni.

2. Tanulj mint a gép.. legyél te az osztály legjobbja. Azt írod, hogy nincs oka, amiért így bánnak veled... hát akkor legalább adj nekik okot. Legyenek csak ötöseid és röhögj a képükbe, hogy milyen csökött agyú buta libák.

3. a középiskola nem tart örökké.. ki kell bírnod, ha nem változik a helyzet.

Én annó hasonló cipőben jártam. Mi rettentő csórók voltunk és lány létemre, nagyon furcsa cuccokban jártam. (amiket kaptunk pl. szomszédoktól, több számmal nagyobbak, vagy fiús ruhák)

Ha gondolod szívesen beszélgetek veled erről, hogy miként lettem ezen úrrá, hogy léptem túl ezeken sok-sok keserűségen, és síráson keresztül.

Vedd úgy, hogy ebben az osztályban már úgysincs vesztenivalód, úgyhogy nyugodtan szórakozz!

Szólogass be az embereknek, vagy röhögd ki őket! Akármi, ami csak tetszik. Ennél rosszabb úgy se lehet.

Ez elég kemény, valahogy megértelek.

Nos én is hasonlóan voltam vele mint te, én inkább féltem ha új társaságba kerültem, új környezetbe de engem sosem közösítettek ki szerencsére.

Most oké gondoltál már az öngyilkosságra de nem teszed, nos ne is tedd meg.

A gondok elől így nem lehet elmenekülni.

Elhiszem hogy baromira rosszul esik neked hogy az osztályod kiközösít téged de ha nincs tényleg egy barátod sem akkor miért nem beszélsz erről a szüleiddel?

Egyébként ők nem veszik észre azt hogy problémád van? Vagy otthon teljesen állmosolyt veszel fel?

Hogy őszinte legyek most nem nagyon értelek meg téged. Nem bántásból mondom félre ne érts engem, de akkor most valami biztos hogy nem stimmel veled. Azt mondod hogy az a csendes zárkózó típus vagy, de írtad azt is hogy mosolyogsz és próbálsz közvetlen lenni az osztálytársaiddal akkor most nem igazán értem ezt az egészet. Ha csendes vagy és nem vagy az a nagy bulizós akkor lehet ezért nem kerültél be abba a klikkbe ahol az a lány volt akivel jól elvoltál egy ideig.

Most mondtad hogy lesz egy egyhetes kirándulásotok oda kötelező menned? Pisztolyt tartanak a fejedhez hogy menjél? Szerintem neked az lesz kb a pokol ha nem tudsz ki mellett ülni és tényleg senki sem fogad be téged. Lehet hogy ott barátokra találnál és mégis jó lenne minden, de arra sajnos már elég kicsi az esélye, én ezt nem kockáztatnám meg,

Sajnos olyan osztályba kerültél ahol nincsenek zárkózó veled hasonlóan visszahúzódó lányok, lehet hogy itt van a probléma. Az is lehet hogy más az érdeklődési körötök, vagy csak egyszerűen nem tudsz velük jól elbeszélgetni.

Túl sok tanácsot nem tudok adni, de javaslom próbálj meg beszélni erről a szüleiddel, lehet már idegileg nem fogod tudni sokáig bírni, és ezt a hosszú történetet is azért írtad le hogy kiírd magadból a dolgokat, ami szintén érthető csak sajnos sokan nem fogják végig olvasni ez miatt.

De én azt mondom mindenképp beszélgess el a szüleiddel erről, ha szükséges menj el pszichológushoz, nem szégyen az, végig hallgat ad tanácsokat, csak lesz belőle valami.

Én megmondom neked őszintén hogy már nálad idősebb vagyok 6 évvel én dolgoztam nem olyan rég egy kollégiumba rövid ideig most ezt nem részletezném. És ugye az évközbe egy hétvégi napon bejött egy lány a kollégiumba aki ugye újként ment oda, és kollégista lett. Nos mivel nem voltak ott még a nevelők sem, meg nagyon még a diákok sem, így én mondtam neki hogy várjon türelemmel majd lesz valami. Akkor az egyik diák srácot előkerítettem aki bent maradt a hétvégére és megkértem hogy egy kicsit foglalja el ameddig meg nem jön a nevelő. Akkor elég nyitottak voltak vele a többiek amikor megérkeztek de ahogy teltek a napok észrevettem hogy nagyon egyedül van, és senki nem keresi a társaságát. Ugye ott úgy működtek a dolgok hogy ha valaki évközbe megy be a kollégiumba akkor először egyedül megy be a szobába, hogy szokja meg ne legyen ebből baj meg teljes piszkálás az éjjel, és észrevettem hogy már napok óta egyedül van bent, mert ahogy én eddig észrevettem ott akik újak voltak pár nap után már kérték hogy helyezzék el őket ebbe a társaságba mert összebarátkoztak, de az a lány nem barátkozott össze, mindig egyedül volt ott, mert megnéztem a naplót amibe le voltak írva a beosztások és egyedül volt bent egy szobába. Akkor néhány lányt meg fiút megkérdeztem hogy mi van azzal a lánnyal, és ők mondták hogy csak a szobájában ül és nem keresi a társaságukat és kb le is sz@rták a dolgot nem foglalkoztak vele. Akkor egy hozzá hasonló lányt megkerestem és mondta hogy mindenki utálja őt csak mert visszahúzódó meg minden, ő is az akivel én beszéltem ő neki van szobatársa de mondta hogy ő sem tud vele barátkozni mert elég furcsa egy lány. Persze velem normális volt az a kis csaj meg nyitott is volt a dolgokra, de én mégsem beszélhettem vele órákig mert nekem más dolgom is volt ott, meg én nem diákként voltam ott hanem dolgozónak, én figyeltem rájuk bizonyos mértékben. De elég furcsa volt az tény.

Szóval lehet hogy veled is ez a helyzet, téged is furának tartanak és inkább nem barátkoznak veled, lehet ez is az oka.

Akkor lehet egy iskola váltás lenne a legjobb megoldás ez ellen mert ha ott tiszta lappal kezdesz akkor talán jobban befogadnak majd. Vagy próbálj a fiúkkal barátkozni, más ötletem nincs sajnos.