Milyen barát az, aki ha rossz kedvem van háttérbe szorít?

Amikor rossz kedvem van és leghangolt vagyok valamitől, valamiért... vagy egyszerűen rossz napom van, nyűgös és hisztis (19/F) akkor "közli" a barátom (mármint nem szó szerint csak nagyon finomam jelzi), hogy neki is rontom a hangulatát és szóljak majd mikor helyrejött a kedvem. S addig nem szól hozzám, amíg én nem teszem tehát... semmi. Se egy telefon, hogy na mi van, semmi semmi. Még ha összefutunk is alig köszön és kerül.

Milyen barát az ilyen? Ő is 19 éves, sülve főve együtt bulizunk...

Mit tegyek? Mindig, akárhányszor összekapunk vagy megharagszunk egymásra mindig én és csak én töröm meg a jeget és hívom fel, hogy na mivan? Most is én kellett telefonáljak neki, hogy megyünk-e valahová?

Hogy is van... "Aki nem keres annak nem hiányzol?"...?