Miért kell egy barátot elhanyagolni egy szerelem miatt?

a dolog ott kezdődik, hogy szerintem igenis van barátság fiú, és lány között.a mesébe én vagyok a lány, ezzel a fiúval, olyan 5 éve együtt voltunk, olyan 3 hetet, de nem működött a dolog. ez végülis annyira nem is fontos, vagy mégis?nemtudom. azóta kb legjobb barátok voltunk, mindent elmondtunk egymásnak, sokszor kiszedtük egymást a szarból, szóval úgy rendesen mindenbe egymás mellett voltunk.

utánam volt pár barátnője, de egyik se lett túl hosszú kapcsolat. aztán ő nyárra elment messze dolgozni.

alig beszéltünk, a meló miatt, ideje se volt ilyesmire. mikor hazajött találkoztunk, olyan jó volt, csomót dumáltunk, mint régen.

mire mondta h van barátnője, már pár hónapja.nagyon kíváncsi voltam a lányra,később bemutatta, és fura volt,mert eddig sose ilyen barátnői voltak, ő olyan csendes, alig szólalt meg, stb. de hát, mondom lehet ez a kulcs az egészben.

aztán pár hétre rá, felkeresett, hogy beszélni akar velem,és elmondta h nem érzi, hogy szerelmes lenne,nekem pedig rossz volt, mert örültem hogy van valakije. biztattam azzal, hogy várjon, lehet h csak ilyen átmeneti hullámvölgy.pár napra erre megint felkeresett, hogy lehet hogy terhes a csaj. nagyon meg volt ijedve tőlem kérdezgette h mennyi egy abortusz stb. én meg mondtam h várjanak még, lehet hogy csak a teszt hibás vagy valami. és mondtam neki h szerintem semmi féle képen ne hagyj most el a csajt,legalább azt várja meg amíg kiderül hogy nem terhes.

aztán pár nap múlvan megint felkeresett, hogy tuti hogy terhes, volt is orvosnál, és a szülei telebeszélték a fejét, hogy ha elveteti, akkor végülis egy gyilkos stb. (a csaj még sulis volt, a csávónak épp melóhelyes se volt, szóval még a körülmények se olyanok hogy fel neveljenek egy babát, főleg hogy nem is szereti a lányt)

mondta hogy ott fognak lakni a csaj szüleivel, mert nagy az a ház, és majd a szülők segítenek, a csaj befejezi a sulit levelezősön, haverom meg keres valami melót addig.de hogy ő úgy érzi, nincs felkészülve a dolgokra.

aztán jó ideig alig beszéltünk, ha kerestem, alig írt vissza, stb.gondoltam h odaköltözött a csajhoz, és jól meg vannak, de azért néha egy egy üzenet jól esett volna. mindegy.

aztán dumáltam egy közös haverunkkal, és megkérdeztem h mit csinál a hétvégén?mire mondta hogy a haverom esküvőjére megy,mert meghívták.

totál kiborultam, pont nekem nem szól?? és én úgy voltam, ha nekem esküvőm lesz, ő lesz a tanúm.és akkor még én írkálok neki, hogy hogy vannak, meg a csaj jól van-e? aztán pont az nap keresett fel, hogy mi van velem, stb.én meg szépen leírtam neki, hogy marha rosszul esik nekem a dolog, mire előadta hogy nem ők akarták az esküvőt, hanem a szülők,és hogy ők fizetik, és azt hívhat meg, akit ők ismernek,az pedig csak az a közös haverunk...mondom oké, de akkor miért szólt, hogy lesz esküvő, de sajnos nem hívhat meg? nem egyszerűbb lenne. leírtam neki h elegem van abból, hogy megkérdezem mi van velük,kb vissza se ír,nem hogy ő megkérdezné, hogy élek-e még?

és akkor eléggé összevesztünk.mire olyan 1 hónapra rá rám írt hogy ráérek-e 1 hónap múlva, mert jönnek haza egy kicsit, és találkozhatnánk. mondtam, hogy nemtudom mert most fogok vizsgázni, és nemtudom mi hogy lesz.mire kb követelte hogy érjek rá,mert ha igazán akarok vele találkozni, akkor ráérek.mondom kössz.

innentől megint szart rám, annyit nem kérdezett meg,hogy sikerültek a vizsgáim, holott tudta h mikor volt az utolsó.ráírtam tegnap hogy tartok egy kis piálást hétvégén, mármint iszunk a vizsgáimra, és hogy örülnék ha jönne, ill. jönnének. mire mondta hogy itthon lesznek, de ő nem este gondolta, hanem napközbe inni pár sört, és kész. mert hogy a csaj nem fogja elengedni estére. mondom basszus fél éve nem láttuk egymást, alig beszéltünk, és egy estét nem bír ki nélküled. azt megértem, hogy 7 hónapos terhesen nem akar kocsmába jönni, de haverom átjönne az utolsó busszal, ami 9 fele van, reggel 4kor meg megy az első. ezt nem bírja ki?

és akkor kb én voltam a rossz, h hogy lehetek ilyen , értsem már meg hogy terhes a felesége....húha, mintha ő annyira akarta volna mind2 dolgot. persze akkor jó voltam, mikor kiderítettem mennyi lenne az abortusz,most meg pár órára nem ér rám. meg mondtam neki hogy ugyanazt mondom mint ő, ha akarna találkozni, akkor megoldaná.

kicsit be is olvastam neki, h fél éve azt se kérdezte meg, hogy én jól vagyok-e, én futok kb utánuk, hogy minden rendben van-e a babával, meg minden.meg se említi az eljegyzést, meg az esküvőt, egyszer nem pattogtam, mikor hívtam valahova, és nem ért rá. szóval nekem ne adja elő h nem vagyok megértő.

azt mondta hogy nem vagyok az,mivel ha elmegy a csaj nélkül valahova akkor a csaj elhagyja,és a babát se láthatja.

szerintetek tényleg én vagyok a hülye, vagy nekem fura ez az egész?