Erkölcstelenség egy ilyet meghúzni?

Pár másodperce nézem a kérdést, és nem igazán tudok rájönni, miben látod az erkölcstelenséget? Attól, hogy te jól jársz, még nem használod ki a barátodat.

Teljesen normális

Magától értetődik, hogy ő ebben a helyzetben csak albérlő lesz, és nem tulajdonos (mitől is lenne). Akár véglegesen is odaköltöztetheted, mindaddig amíg ő a lakhatásért bért fizet és ennek elmaradása esetén kirakod, fel sem merülhetne benne, hogy több jog illet meg, mint egy vendéget.

Nem értem. Sehol sem leszel tulajdonos, mert bérelsz egy lakást vagy egy lakrészt.

Kedvezményesen adod ki neki a szobát. Ha idegennek adnád ki, nyilván többet kérnél. Ergo még te jársz rosszul. Mi ebben az erkölcstelen?

Hogy lehet ennyi szorongással élni, de őszintén...?

Most ennyi erővel egy sima albérletben élőt is meg lehetne kérdezni, hogy nem érzi-e erkölcstelennek, hogy fieznie kell a lakhatásért, és sosem lesz övé a lakás.

Nálam teljesen ingyen lakik a legjobb barátom akinek nincs saját lakása. Hála Istennek nekem nincs hitel az ingatlanon, így tőle sem fogadok el pénzt. Még a rezsibe sem kérem hogy beszálljon. Örülök hogy támogathatom, meg így legalább én sem vagyok egyedül. 90 m2 két embernek is kényelmes, ha nem lenne ott velem, csak üresen állna az a szoba. Minek fizessen érte egy idegennek? Inkább gyűjtögessen, boldoguljon. Nekem meg végülis lényegében semmibe nem kerül hogy ő is ott van, legfeljebb vízből fogyasztunk ketten egy kicsit többet, a rezsi többi része ugyanannyi mintha egyedül lennék.

Én adtam ki barátnak piaci ár alatt lakást, semmi jó nem lett belőle, rá is ment a barátság. Teljesen leszarta a lakást, még egy villanykörtét sem cserélt ki, folyamatosan oda kellett menni intézni a dolgait, mintha az anyja lennék, az oda érkező leveleinket felbontotta. 3 hónapot lakott ott, 2 hónap után már nem volt barátság, csak a lakás ügyében beszéltünk. Soha többet barátnak, ismerősnek nem adok ki, még rendes áron sem, nemhogy kedvezménnyel...